Az előzetes várakozásoknál is gyengébb lett tavaly a magyar almatermés, a hazai szükségletet sem fedezi.
A WAPA adatai szerint az európai almakészletek januárban 6%-kal alacsonyabbak, mint 2022-ben.
A háború sem tudta megállítani az ukrán almaexportot, szárnyalt a kivitel tavaly ősszel.
2022-ben körülbelül 15 ezer tonna ipari almát importált Magyarország, főképp Lengyelországból.
Németország almabetakarítása 6,6 százalékkal haladja meg az előző évi mennyiséget.
A WAPA (Alma- és Körte Világszövetség) megkezdte a szezonra vonatkozó európai almatermés-előrejelzés felülvizsgálatát, amelyet augusztus elején a Prognosfruit során tettek közzé.
Dick Van Mourick a zalaszántói Almakúti Kft. ültetvényeiről és a termesztett fajtákról is beszélt az Agrárszektornak.
Hiába sikeres a készletkivezetési program az országban, árkorrekcióra lenne szükség.
Az idei termés 346 ezer tonna lett, ami 0,2%-kal magasabb az ötéves átlagnál Belgiumban.
Az alacsony árak miatt drasztikus lépésre kényszerültek a flamand almatermesztők.
Bizonytalanok a lengyel étkezési alma értékesítési lehetőségei, de tél végére vagy tavaszra talán sikerül levezetni a 4,7 millió tonnás termést.
Habár tíz éve folyamatosan csökken az almatermő terület az osztrákoknál, idén jó sok gyümölcs termett náluk.
A magas tárolási költségektől való félelem és az igen alacsony piaci árak miatt le sem szedik a termést a belga gazdák.
Az egy évvel korábbi adatokhoz képest az EU növelte almaexportját, és számottevően csökkentette behozatalát.
Enyhe áremelkedés történt almafronton Lengyelországban, épp csak a léalma ára nem változott.
A WAPA új almatermés-előrejelzést adott ki, és kis mértékben felfelé módosította az uniós prognózist.
A lengyel termelők szerint van pár olyan ütőkártya, praktika a feldolgozók kezében, amire nem nagyon van ellenszer.
Az USDA előrejelzése szerint 4,77 millió tonnát takaríthatnak be a világ második-harmadik legnagyobb almatermesztő országában.
Új exportpiacokat hódíthat meg idén a lengyel alma, óriási igény mutatkozik a gyümölcsre.
Az idei aszálynak komoly következményei lehetnek a magyar zöldség- és gyümölcstermesztésben.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.