2022-ben agrárkamarai választások lesznek.
Magyarország a világon az elsők között ismerte fel a génmegőrzés fontosságát.
Átadták a Jánossy Andor-díjat.
Valóban súlyos következményekkel járhat "Termőföldtől az asztalig" stratégia?
Az Antarktiszra az invazív fajok jelentik a legnagyobb veszélyt.
Ősgabona lisztekkel rukkolt elő az ÖMKi.
-20211205.jpg)
A talajkímélő művelés csökkenti a talajveszteséget, növeli a biodiverzitást.
A kecskefűz, a nagylevelű hárs és a rezgő nyár közül kerül ki a nyertes.
Létrejött a 200. génmegőrző fajtagyűjteményi kert Magyarországon.
Határozott fellépést sürget az Európai Bizottság.
A kutatók az erdei biodiverzitás tényezőit vizsgálták az Őrségi Nemzeti Parkban.
-20210929.jpg)
Engedélyezi génszerkesztett haszonnövények kifejlesztését a brit kormány.
A legeltetés lehet a megoldás az invazív fásszárú fajok ellen az árterekben.
Ebből csak egy van a világon.
A magyar felmérés szerint sokat számít, ha saját kerti tavat hozunk létre.
Egyre méretesebbek lesznek a városban élő állatok.
A Natura 2000 területeket népszerűsíti a Hortobágyi Nemzeti Park fejlesztése.
A zöld küllő hazai fészkelőállománya évek óta növekszik.
A tudósok a kerti kis tavak helyi biodiverzitásra gyakorolt hatását kutatják.
Áll a bál az Európai Bizottság Új Erdő Stratégiája körül.
Miközben a magyarok évente átlagosan mindössze 10-20 dekagramm vadhúst fogyasztanak, a hazai feldolgozás jelentős része külföldön talál gazdára.
Az elmúlt évek szélsőséges időjárása világossá tette, hogy az alkalmazkodás már nem halasztható tovább a mezőgazdaságban.
A föld alatt egy nagyon régi rendszer működik, hiszen mikroorganizmusok milliárdjai dolgoznak a növények gyökerei körül.
Néhány évtized alatt felére zuhant vissza a szőlőtermés mennyisége Magyarországon.
Az ivási viselkedés folyamatos megfigyelése aduász lehet az állattartók kezében.
