2027-ig 71,1 millió eurós keretösszeg áll a rendelkezésre a hazai szőlőültetvények korszerűsítésére.
A folyamatos költségemelkedés és a csökkenő kereslet mellett a hatékonyabb külpiaci marketing segíthet.
Egészen kiváló évjárat lehet az idei a Veszprémi Érsekségi Pincészet főborásza szerint.
Szűcs Róbert szerint elhibázott a bormarketing, még mindig kevés figyelem irányul a borvidékre.
A francia pezsgőnek új kihívója akadt, mégpedig a feltörekvőben levő angol habzóborok.
Egyéves munka során tervezték meg a híres bor erényeit tökéletesen megmutató kelyhet az alkotók.
Jelentős csökkenést tapasztalnak a borfogyasztók száma és fogyasztási intenzitása terén.
A borágazat régóta rosszalta, hogy a reprezentációs célú ajándékok után is adót kell fizetni, az újbor viszont már adómentes lesz.
Somogyban, a Villányi Borvidéken már augusztusban beindultak a kombájnok, a termelők mégis pesszimisták.
A megnövekedett költségeket az ágazat régóta képtelen érvényesíteni az átadási árakban.
Milyen ősi és modern módszereket vetnek be a klímaváltozás ellen a spanyol és olasz gazdák? És mi a helyzet idehaza?
A támogatás mértékének megállapítása a lepárlásra szánt bor tényleges alkoholtartalma alapján történik, így egy liter bort 150 és 180 Ft közötti nettó áron vesz át a lepárló.
Miközben a magyar borászok párás nyárral küzdöttek, a franciák nagy mennyiségben semmisítik meg a felesleges bort.
Kirívó a munkaerő-hiány a szőlészetekben, ezért gyorsan terjed a gépi szüretelés.
Alig öt év alatt megháromszorozódott a pezsgőkészítő pincészetek száma Magyarországon.
A címkéken fel kell majd tüntetni a kalóriatartalom mellett a pontos összetételt, ami nem kis fejfájást okoz a termelőknek.
Franciaország 200 millió eurót költ a felesleges borok megsemmisítésére a kereslet csökkenése miatt.
A régóta tartó kedvezőtlen trendek a teljes borszektort sújtják, de a kisebb szereplők különösen pengeélen táncolnak.
Idén is folytatódik a kiemelt szüreti ellenőrzés a szőlőtermelők védelme érdekében.
Az árak emelkedése mellett egyaránt mérséklődik az export és az import Magyarországon.
A doktori fokozattal járó többlettudást a magyar agrárcégek sem értékelik igazán.
A chiamag és az útifűmaghéj az elmúlt évtizedekben egyre népszerűbbé vált az egészségtudatos táplálkozásban.
A tojásról szinte mindenkinek a tyúktojás jut eszébe, pedig a piacokon vagy közvetlenül a termelőktől több madárfaj tojásával is találkozhatunk.
Kismértékben csökkent a japán rizstermelés, a kormány által kitűzött célok továbbra is elérhetetlennek tűnnek.
A magyar sertéstenyésztők már hosszabb ideje önköltség alatt értékesítenek, miközben a tartalékaik fokozatosan fogynak.
Az afrikai sertéspestis ellen nincs vakcina vagy gyógymód. A védekezés kulcsa a megelőzés, a korai felismerés és a gyors bejelentés.
