Az európai gazdák is egyetértenek a fenntarthatóság alapelveivel, de fontos lenne, hogy ezek szakmai alapokon, a realitás talaján állva érvényesüljenek.
A lengyel gazdák ismét lassítják a forgalmat az egyik átkelőn az ukrán határon, mezőgazdasági termékek behozatala ellen tiltakoznak.
Kevesebb uniós beavatkozást követelnek a lengyel gazdák az EU-tól a szavazás előtt.
Korrigált kifizetési döntések érkeznek az agrár környezetgazdálkodási kérelmekről.
Egyre fontosabb szemponttá válik Magyarországon is, hogy a gazdálkodók fenntartható módon gazdálkodjanak mezőgazdasági területeiken.
A gazdák a földből élnek, azon állítanak elő a társadalom számára biztonságosan felhasználható termékeket, amiből a bevételük származik.
A klímaváltozás a háztáji növénytermesztésre is hatással van, ezért változásokra van itt is szükség.
A mélyfekvésű területen tevékenykedő gazdák körében végzett felmérést az Agrárkamara.
Az alapítványi garancia igénybevételével a gazdák számára jobban elérhetővé válnak nemcsak a banki, hanem közvetve az uniós források is.
Fontos információk jelentek meg a fiatal gazdák kiemelt területalapú támogatásáról a 2024-2027 közötti időszakában.
Indul a 2024. évi egységes kérelmek benyújtása, erre készülhetnek a magyar gazdák.
Ukrajna továbbra is vámok és kvóták nélkül exportálhat az Európai Unióba 2025-ig.
A gazdálkodók összes követelése egyelőre nem teljesült teljes mértékben, de mind Németországban, mind pedig Brüsszelben sikerült megváltoztatniuk a politika napirendjét.
A problémát továbbra is az Ukrajnából Európába beáramló nagy mennyiségű olcsó gabonatermékek importja okozza, amivel az európai gazdák nem tudnak versenyezni.
A mesterséges intelligencia később még nagyon fontos lesz a mezőgazdaság számára, de fel kell rá készíteni a gazdatársadalmat.
A lengyel gazdák országszerte blokád alá vették a főutakat, az ország csaknem hatszáz közúti csomópontján megbénították a forgalmat.
Több mint tízezer, mélyfekvésű területen tevékenykedő gazda körében végez felmérést a NAK.
Kevesen voltak a tiltakozók, és a traktoros bevonulás is elmaradt a budapesti gazdatüntetésen.
Uniós agrárügyi biztos szerint tartósan önkéntes lehet a szántóterületek parlagon hagyása.
A tüntetés szervezője szerint az érdekvédelmi szervezetek nem tesznek megfelelőt az érintettekért.
A napraforgó betakarításában is egyre fontosabbá válik a nagyobb területteljesítmény, a betakarítási veszteségek mérséklése és az alkalmazkodás.
Nemcsak a földet és a vagyont kell átadni, hanem azt a tudást és tapasztalatot is, amely nélkül a következő generáció nehezen tudja továbbvinni a gazdaságot.
Nincs értelme ezt a vitát „állatvédők kontra gazdák” kérdéssé egyszerűsíteni.
A sertéságazat jövőjében a genetika, a kutatás-fejlesztés, az ellenálló képesség és a technológia egyaránt meghatározó szerepet kap.
A fogyasztói szokások változása és a nemzetközi verseny is egyre nagyobb nyomást helyez a seréstenyésztőkre.
