Gondok a lengyel gyümölcsléfronton: keményen visszaesett a gyártás
Lengyelországban a 2025-ös évben gyártott gyümölcs- és zöldséglevek volumene 8.839.000 hektoliter volt, ami 8,3%-os volumencsökkenést jelent.
Lengyelországban a 2025-ös évben gyártott gyümölcs- és zöldséglevek volumene 8.839.000 hektoliter volt, ami 8,3%-os volumencsökkenést jelent.
Száz százalékban újrahasznosítható italtasakkal rukkolt elő egy olasz vállalkozás.
A narancslé ára az elmúlt időszakban jelentősen megemelkedett, nem csak Magyarországon, hanem világszerte.
Októberben átlagosan 3,2 százalékkal nőttek itthon a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
Sokféle növényi színanyagot használ az élelmiszeripar, és vannak érdekességek is.
Az Európai Parlament új szabályokat fogadott el egyes élelmiszereknél a fogyasztók tájékoztatására.
Rengeteg élelmiszer címkéje változik meg hamarosan, új jelölések jönnek a méznél, a lekvároknál és a gyümölcsleveknél.
A csökkentett kalóriatartalmú és kalóriamentes italok aránya 23 százalékról 62 százalékra emelkedett az alkoholmentes italkategórián belül.
Ha az almalésűrítmény piacán a helyzet tovább forrósodik, felgyorsulhat az étkezési alma árának emelkedése is.
Évről-évre mindig felbukkannak olyan új alapanyagok, melyek ehetőek ugyan, ám forgalmazásuk még nincsenek szabályozva.
Az emberek nem igazán fogyasztanak Magyarországon bodzalevet, bodzalekvárt, hiába ismert.
Bár a WHO lehetségesen rákkeltőnek kategorizálja az aszpartámot, úgy tűnik, egyelőre pánikra nincs ok.
Friss meggyben és cseresznyében Magyarország az Európai Unió legnagyobb exportőre.
Új méhlegelőt avattak a Sió gyümölcslégyártó telephelyén.
Együttműködési megállapodást kötött a Sió és a méhészeti egyesület.
Tízből kilenc magyar komolyan aggódik a klímaváltozás miatt.
Iparialma-célültetvények létesítését szorgalmazzák a lengyel gyümölcslégyártók.
Cél, hogy a borászati üzem a legkorszerűbb technológiával rendelkezzen.
Fokozódik a baj a magyar gyümölcstermesztésben.
2021-től klímasemleges a SIÓ-Eckes.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.