A Lengyel Statisztikai Hivatal szeptember 27-én frissítette fán termő gyümölcsökre vonatkozó idei prognózisát.
A tavalyi évhez képest idén visszaesés várható a kivitermés volumenében az Európai Unióban.
Közepes körüli körtetermésre számíthatunk idén Magyarországon, az árak is ennek megfelelőek lesznek.
Már érik a magyar körte, az édes és egészséges gyümölcsöt október végéig szüretelik.
A gyümölcslevek és gyümölcsitalok esetében mintegy 40 százalék körüli áremelésre számítanak, ami várhatóan ez a narancsléfogyasztás csökkenésében is meglátszik majd.
Brazília és Japán felé fordulhat Belgium körteexportjának fő iránya a következő időszakban.
A termelőket és a teljes gyümölcságazatot aggasztja az uniós előírások és követelmények jelentős növekedése.
Ha nem szeretnénk vagyonokat költeni különböző magokra, termésekre és palántákra, akkor több opció közül is választhatunk.
Miközben az európai termesztők és a borászok küzdenek a klímaváltozással, a svéd és dán borkultúra most kezd kialakulni.
Hiába a jó adottság, Magyarország a legtöbb gyümölcsből nem önellátó, tehát csak behozatalból tudja fedezni a szükségleteit.
Új korszakot hozhat a lisztharmat elleni védekezésben egy holland és egy angol cég együttműködése.
Egyre komolyabb hatással van az éghajlatváltozás a spanyol görög- és sárgadinnye ágazatra.
Már kapható a piacokon az ősz sztárgyümölcse, a friss, magyar termesztésű szilva.
Napjainkban a friss füge nem tartozik az olcsó gyümölcsök közé, ezért sokan megpróbálják az otthoni termesztését, és milyen jól teszik!
Nem kedvez az extrém időjárás idén a pálinkának, vakarhatják a fejüket a pálinkafőzők.
Meglepő számok láttak napvilágot az Európai Unió tagállamainak gyümölcstermesztéséről.
Optimistán tekintenek a belga termelők az idei almaszezonra, a világpiaci folyamatok egyelőre kedvezőnek tűnnek számukra.
Augusztusban rengeteg mindent szüretelhetünk, de a teendőkből is akad azért bőven.
Megjelent a tájékoztató az egyes termeléshez kötött növénytermesztési támogatások és a víz keretirányelv közötti kapcsolatról.
Rendkívül súlyos gondokkal küzd a bolgár gyümölcságazat, alig van termés az idén.
Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
