Nehéz idők várnak a juh- és kecsketenyésztőkre: nincs mese, erre kell készülni
Az állomány létszámok jelentős csökkenése a kedvező árak ellenére egyes uniós országokban korlátozni fogják a termelés növekedését.
Az állomány létszámok jelentős csökkenése a kedvező árak ellenére egyes uniós országokban korlátozni fogják a termelés növekedését.
Évi 6.800 tonna juh-, valamint 1.200 tonna kecsketejet állítanak elő a Szövetkezetnél.
Sok lehetőséget rejt ez az állat.
Jelentős kereslettel számolhatnak idén is a magyar juhtartók.
Juh- és bárányhúst népszerűsítő kampány indul hamarosan.
Ömlik az import az országba.
Erre készülhetnek a kiskérődző ágazat szereplői.
Jó évet zárhatnak a magyar juhászok.
Elkészült a rövid távú előrejelzés az EU 2021 őszi juhhús piaci helyzetéről.
Szeptemberben is emelkedtek a nemzetközi élelmiszeralapanyag-árak.
Az élő állat import is csökken.
Nem fogyasztanak sokat a libából a magyarok.
A tenyésztők, ha tehetik, igyekeznek hamarabb értékesíteni az állatokat.
Nagy lehetőség előtt állhatnak a magyar juhtartók.
Jól értékesíthető a magyar bárány az idén.
Pedig régi hagyománya van Magyarországon a juhhús fogyasztásának.
Itt a legfrissebb előrejelzés.
Elkészült a rövidtávú előrejelzés.
15 százalékkal csökkent az előző évhez képest.
Elérték a koronavírus-járvány előtti szintet az EU-s bárányárak.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.