A globális felmelegedés csökkenti a vizes élőhelyek képességét az üvegházhatást okozó gázok megkötésére.
Az előrejelzések szerint az idei évben sem lesz nyugta az emberiségnek a szélsőséges időjárástól.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2050-re a világ népességének fele vízhiányos területen fog élni.
Az Agro-ökológiai Program (AÖP) évente 202 millió eurónyi forrás felhasználásával működik majd, vélhetőleg 80 eurónyi támogatás lehetőségét biztosítja hektáronként.
Egy új tanulmány szerint az emberi táplálkozással kapcsolatos üvegházhatású gázkibocsátás 2100-ig csaknem 1 Celsius-fokkal járulhat hozzá a felmelegedéshez.
A Közös Agrárpolitika következő időszakában jelentős összegek állnak majd rendelkezésre az egyes ágazati beavatkozásokra is.
Dán kormányzati tanácsadó szerint kevesebb sertéssültet és több lencsét kell enni a klímacélok eléréséhez.
Tavasszal rengeteg madárfaj megfordulhat a kertbe kihelyezett madáretetőnél, soknak azonban25 000 forint feletti is lehet a természetvédelmi értéke.
Már több mint 1,2 millió vetőmagmintát őriznek a 15 éve létesült "ítéletnapi vetőmagbankban".
A klímaváltozás miatt kerülhet veszélybe a világhírű spanyol sonkakülönlegesség.
Az elmúlt évtizedekben harmadára csökkent a hóvastagság a magyarországi hegyekben.
A szervezet középtávon a pénzügyieken túl további szolgáltatásokat is hozna a magyar központba.
Ha ez így megy tovább, nemsokára luxustermékké válhat a kakaó és a csokoládé is.
Fontos szerepet kaphatnak a jövőben az uniós városok és régiók a természet helyreállításában.
A mezőgazdaságban is zajlik a pénzügyi digitalizáció, egyre több új szolgáltatás áll a gazdák rendelkezésére.
Az EU zöldmegállapodásért felelős biztosa szerint a gyermekeink és az unokáink háborúkat fognak vívni a vízért és az élelemért.
Az éghajlatváltozás miatt eltűnhetnek az évszázadok óta termesztett, klasszikus brit almafajták.
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend itthon az édesburgonya, ugyanakkor a termelők nincsenek könnyű helyzetben.
A nemesítés, a digitalizáció és a fejlődés jelentheti a megoldást az agrárium legnagyobb kihívásaira.
Már a Magyarországon található őshonos halakat veszélyeztetik az inváziós fajok a vizekben.
Aszály és fitoplazma - rendkívüli kihívások éve volt 2025 a magyar szőlő-bor ágazatban.
Ez a növény nem csupán egy köret a sok közül, hanem az emberiség egyik legősibb és legfontosabb tápláléka.
A fogyasztók egyre növekvő igénye a gyógynövények felhasználásának széles körű alkalmazását eredményezte napjainkra sokféle termékben.
A nehézségek ellenére az elmúlt két évtized legjobb éve volt a 2024-es a magyar haltermelésben.
Az elmúlt 20 évben négy és félszeresére emelkedett a sertésvirsli fogyasztói ára itthon.
