Az Alapvetés podcast új műsorából kiderül, hogy mi vezetett idáig és meddig tarthat még az áremelkedés.
Az idei búzatermés nemcsak mennyiségét, minőségét tekintve is elmaradt a várttól, ez pedig a liszt és kenyér árára is hatással van.
Októberben átlagosan 3,2 százalékkal nőttek itthon a fogyasztói árak az előző év azonos hónapjához képest.
A malmok szerint kénytelenek az árakkal versenyezni a jobb búzáért, mások szerint a fogyasztók nem fogadnák el a drágulást.
Egyre kevesebb kenyeret esznek drágábban az emberek Magyarországon, és nem látni, hogy hol a vége.
Nincsenek könnyű helyzetben a malomipar szereplői sem itthon, komoly gondokkal kell szembenézniük.
A hazai malomipart az elavultság, pontosabban az idejétmúlt gépparkok, épületek és szállító kapacitás jellemzi.
Az eddigi információk alapján kiváló gabonatermés várható idén, ami a kenyér árára is kedvező hatással lehet.
Hiába lett olcsóbb a búza és a liszt, egyelőre még nem várható csökkenés a kenyér és a sütőipari termékek árában.
Már a Nébihnek is jelezték, hogy nem jó lisztek jönnek be, hiszen sok esetben alkalmatlanok az emberi fogyasztásra.
Az ágazatra rálátó szakértők szerint további áremelkedések várhatóak a lisztek és a pékáruk frontján.
A túlélésért küzdenek a hazai malmok, hiába emeltek lisztárat októberben, már ez sem elég.
Hamarosan itt az újabb kenyérdrágulás.
Egész évben magasak maradnak az árak.
Egyre távolabb vagyunk a 3,60-as kenyértől.
Az árstop egyelőre fogja a liszt árát is.
A szakember szerint nem kizárt, hogy még emelkedni fognak az árak.
Félő, nem ez lesz az egyetlen áremelés az ágazatban idén.
Hol lesz ennek a vége?
Nem lehet tudni, meddig fognak még emelkedni a gabona- és takarmányárak.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
Átadták a 20. Borászok Borásza gálán a szakma legfontosabb elismeréseit.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
