2024. január 1-től módosult az állati melléktermékekre irányadó 45/2012. (V. 8.) VM rendelet.
A világon egyedülálló komposztálótelepet hozott létre a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem.
2023. július 1-jétől 35 évig a MOL-MOHU felel a magyarországi települési hulladék gyűjtéséért és kezeléséért.
2022-ben több mint 7500 bejelentést tettek a tagállamok a Riasztási és Együttműködési Hálózaton (ACN) keresztül.
Sokan nem tudják, de a szőlőtörköly kiváló alternatív takarmány lehet az állattartók számára.
-20220729.jpg)
Ez nem jó hír Magyarországnak sem.
Elképesztő mit okozhatnak a kutyák a természetvédelmi területeken.
Módosult a VPAKG2021 pályázati felhívás!
Változtak a borászati melléktermékek begyűjtésével kapcsolatos költségek.
Egyre több biomasszát használnak energetikai célra.
Így lesz a melléktermékből többletnyereség.
Később lépnek életbe a Brexittel összefüggő változások.
Itt áll feketén-fehéren.
Újabb vágóhidat zárt be a hatóság.
Brutális körülmények fogadták a szakembereket.
A Magyar Államkincstár ezeket a támogatási keretösszegeket hagyta jóvá.
Fontos változás élesedett.
Illegális a hullajtott agancsok engedély nélküli gyűjtése!
Elektronikus bejelentési rendszert fejlesztettek ki.
Élelmiszerfeleslegből hozzáadott érték.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
