Világszerte, így köztük Magyarországon is jelentős mértékben emelkedett a sör ára.
Áder János kiemelte, hogy a megtermelt élelmiszer egyharmadát nem fogyasztjuk el.
Az élelmiszergyártókon kívül más szektorok, mint például a sörgyárak, is keresik a fenntartható megoldásokat.
Egyre nő a minőségi, különleges ízű és az alkoholmentes sörök iránti kereslet Magyarországon.
Egyre kedveltebbek a prémium és szuperprémium kategóriájú sörök a magyarok körében.
A sörgyár célja, hogy 2025-ig, a 2016-os adatokhoz képest 30 százalékkal csökkentse a fajlagos energiafelhasználását.
Beelőzte a bor a sört, és a borászati kellékek is jobban fogynak a magyarok körében.
Robbanásszerű a belföldi sörgyártás fejlődése az elmúlt években, és ez a fogyasztásban is meglátszik.
Élelem és sör nélkül maradhat Európa a következő időszakban, ha nem lesz elég műtrágya.
Tényleg jót tesz az egészségünknek, ha minden nap megiszunk egy pohár/üveg sört?
Továbbra is a 2019-es szint alatt a legnagyobb gyártók forgalma.
Így erősíthetik piaci pozícióikat az élelmiszeripari cégek.
Ennek nem fognak örülni a borfogyasztók.
Hiába vagyunk "almanagyhatalom", a cider gyártásban még nem vagyunk az elitben.
Nőtt a magyarországi sörgyártók forgalma 2021-ben.
A társas sörözés 7000 éves nyomára bukkantak.
Életjeleket adott a hazai söripar.
A kisüzemi sörfőzdék 10 százalékra növelnék a piaci részesedésüket.
A meleg június és a foci-Eb fogyasztásnövelő hatását nem tudták kimutatni.
Gyenge első negyedév után fellendülésben bízik a hazai söripar.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.