Megváltozhat a sörök íze a jövőben: erre jobb, ha mindenki felkészül

Megváltozhat a sörök íze a jövőben: erre jobb, ha mindenki felkészül

Szászi Zoltán
Kutatók egy csoportja megvizsgálta német, cseh és szlovén komlótermesztő vidékek adatait az elmúlt évtizekedből, és összevetette őket a változó klíma meteorológiai adataival. Az eredmények alapján mind mennyiségben, mind minőségben komoly csapást jelent a globális felmelegedés az európai komlótermesztés mennyiségi és minőségi mutatóira.

Agrárium 2024 konferencia | március 19., Kecskemét Four Points by Sheraton

Március 19-én rendezi meg a Portfolio Csoport kecskeméti Agrárium 2024 Konferenciáját, amely az egyik legnagyobb szakma eseménynek számít a tavaszi agrárrendezvények sorában.

Előad többek között Andréka Tamás, Bene Zoltán, Éder Tamás, Győrffy Balázs és Herczegh András is!

Kistermelőknek, őstermekőknek és fiatal gazdáknak 50% kedvezményt biztosítunk!

Európában a komlóval való sörfőzés évezredes múltra tekint vissza, azonban a klímaváltozás az utóbbi években alapvetően elkezdte befolyásolni a komlót, és így a következő évtizedekben az európai sörök íze és minősége is változhat. Ezt német és cseh kutatók egy csoportja mutatta ki nemrég, akik kutatásuk eredményeit a Nature tudományos lapban publikálták.

EZ IS ÉRDEKELHET

A komló egy speciális növény, ami különleges szerepet játszik a sörgyártásban. A sör maga többezer éves múltra tekint vissza. A világ első nagyszabású sörgyára például ötezer éve, a kora-bronzkori Egyiptomi Birodalomban működött. Azonban a középkori Európában egy bencés nővér felfedezte, hogy az akkoriban gyorsan megromló sört komlóval tovább lehet tartósítani. Ez a felfedezés vezetett ahhoz, hogy a ma ismert, kesernyés komlóíz a modern sör szerves része lett. Ugyanakkor a komló kényes növény, és a termesztése speciális körülményeket igényel. A növény március és június közötti növekedési szakaszában több métert nő. Ekkor nagyon sok napfényt igényel, azonban nagyon sok vizet is, ezért is telepítették a komlóültetvényeket hagyományosan vízforrásokhoz közel. A komló termesztése Európában Németország északi részétől Spanyolországig terjed, ám a legtöbb komlóültetvény Németországban és Csehországban található. Amik nem meglepő módon Európa sörkultúrájának nagyhatalmai is.

A sört is elrontja a globális felmelegedés

A kutatók által írt tanulmány alátámasztja, hogy mára a klímaváltozás számszerűsítve is elkezdte kifejteni hatását az európai komlótermesztésre. A tanulmány szerzői Csehországban, Németországban és Szlovéniában összesen öt hagyományos komlótermesztő régiót vizsgáltak. Először is felmérték a régiók komlótermesztésének idősoros adatait 1970 és 2020 között. A kutatók a termelési adatokat aztán összevetették a régiók meteorológiai adataival, beleértve az eső és a napfény mennyiségét az egyes területeken, és az átlagos hőmérsékleteket. Ezen kívül pedig megvizsgálták a komló virágában található lupulin mennyiségét. A lupulin a komló murva leveleinek és gyümölcseinek mirigyében termelődő sárgászöld por, ez az az anyag, ami a sörfőzéshez fontos alfasavakat tartalmazza.

A kutatás azt mutatta ki, hogy globális felmelegedés megváltoztatta az európai ültetvényekben a komló életciklusát. A felmelegedés egyik hatása, hogy a virágzás akár húsz nappal gyorsult a felmelegedés miatt, egy másik negatív hatás pedig az, hogy a túl magas hőmérséklet képes roncsolni a virágokat. Azonban a minőséggel is vannak bajok. A tanulmány vezető szerzője, Martin Mozny, a Cseh Tudományos Akadémia kutatója, azt nyilatkozta a spanyol El País lapnak, hogy a változó klíma miatt a növény életciklusában korábban indul be a virágzás, és emiatt a komlóban található alfasavak minősége és az aromája is gyengébb lett, mint korábban.

EZ IS ÉRDEKELHET

Mindezt alátámasztja, hogy a komlótermesztés mennyiségben és minőségben is kimutathatóan csökkent a változó klíma miatt. A vizsgált régiókban legalábbis 0,13-0,27 tonnával csökkent a hektáronkénti termés. Ez például a németországi Tettnang környékén 9,5 százalékos csökkenés, a szlovéniai Celje környékén viszont 19,4 százalékkal lett kevesebb a termés. A minőségi romlást is lehet számokban mérni. Az alfasavak koncentrációja a komlóban ugyanis szintén csökkent, a szlovéniai termésben például 2020-ra 34,8 százalékkal lett kevesebb. A tanulmányból az is kiderült, hogy a nyári forróság, az egész éves magasabb átlaghőmérséklet, illetve az aszályok különösen károsak a komlótermesztésre.

Európa-szerte alkalmazkodnia kell a termesztőknek

A kutatók az eredmények alapján megpróbálták megbecsülni, a változások milyen hatással lesznek a jövőben a komlótermesztésre. Az elmúlt ötven év adatai alapján végzett projekciók a klímaváltozásnak a legvalószínűbb átlagkibocsátás alapján számított ütemét vették alapul, és arra jutottak, hogy a következő évtizedek meg fogják nehezíteni a komlótermesztést a kontinensen. A kutatás által vizsgált területeken a három országban további 18,4 százalékkal várható a termés csökkenése és a komló alfasav-koncentrációja további 20 és 30,8 százalék közötti értékkel eshet vissza. Egész Európára számítva pedig leginkább a déli komlótermesztő országokban, mint például Spanyolországban és Portugáliában fognak a legjobban szenvedni a termesztők a globális felmelegedéstől.

EZ IS ÉRDEKELHET

Persze az eredmények nem feltétlen száz százalékban pontosak. A spanyolországi komlótermesztés kapcsán például az El Paísnak egy agrármérnök úgy nyilatkozott, hogy lehetnek egyes más faktorok is a változások mögött, mint például az egyes termesztett fajták eltérő adottságai, vagy a komló húsz éves életciklusa alatt változó termelési adatok. Ilyen változók alapján korrigálva lehet, hogy jobbak az értékek. Azonban a klímaváltozás hatásai szerteágazóak és más körülmények pedig rontanak az eredményeken. Spanyolországban például a nyolcvanas években augusztusban jelent meg a lisztharmat az ültetvényekben, ám ma már több hónappal korábban jelenik meg. Az egyik német gazda, aki a komlótermesztés viszontagságai kapcsán a Guardiannak nyilatkozott, arra panaszkodott, hogy bár a csapadék éves mennyisége nagyjából ugyanannyi maradt, a felmelegedéssel a csapadék eloszlása viszont nagyban megváltozott, és egyre inkább öntözésre kell támaszkodjanak, hogy életben tartsák a komlóültetvényt. A New York Times pedig arról ír, hogy olyan fajták, mint a német Spalt környékéről származó Spalter komló, ami amúgy egyedi helyet foglal el a piacon, a jövőben akár teljesen el is tűnhetnek.

Idehaza pont újra megjelent

Magyarországon már a középkorban termesztettek komlót, azonban a XX. század végére úgy tűnt, a magyar komló sorsa megpecsételődött. Bár a hatvanas, hetvenes években a magyarországi komlótermesztés a hazai sörgyárakat szinte teljesen el tudta látni, ez később hanyatlani kezdett. A nyolcvanas években még megtalálható volt 500-550 hektár komlóültetvény az országban, de a kilencvenes évekre ezek szinte teljesen eltűntek. 2004-ben például összesen 7 hektár komló volt az országban, 2011-re pedig egyetlen hektár sem maradt. A Heineken 2018-ban jelentette be, hogy komlótermesztésbe vág Kastélyosdombón, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezettel való együttműködésben, egy akkor 30 millió forintos projekt keretein belül.

Az agrártárca 2020-ban jelentősen, 150 millió forinttal megemelte a komlóültetvények létesítéséhez igényelhető támogatási keretet. A Heineken pedig célnak tűzte ki, hogy a Soproni sörhöz magyarországi komlót használjon fel. Kastélyosdombón jelenleg 14 hektáron termesztenek komlót. Bár egy hektár ültetvény itt 0,8 tonna komlót terem, ez több százezer üvegnyi sörre elég.

Címlapkép forrása: Szászi Zoltán

CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Egyensúly a szakértelem és a megfizethető árak között (x)

2024-től elérhető a piacon a BASF által kifejlesztett, kizárólag a KITE által forgalmazott költséghatékony gombaölőszer-kombináció, mely megbízható védelmet nyújt a legtöbb levélbetegség ellen a kalászos szegmensben.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
Még early bird kedvezménnyel!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. február 23. 06:02