Figyelmeztetik a horgászokat: új szabályok lépnek életbe itt május 1-től
Két hét múlva kibővülnek a horgászok csalizási és halfogási lehetőségei a Balatonnál.
Két hét múlva kibővülnek a horgászok csalizási és halfogási lehetőségei a Balatonnál.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének halőrei március elején összesen 130 fészket helyeztek ki a Duna mellékágaiban és öblözeteiben.
Kezdetét vette a balin, a süllő, a kősüllő és a sügér tilalmi ideje a magyar vizeken.
Rendkívüli jelenséget dokumentált egy horgász a Balatonon, aki különleges fogásra bukkant.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.
A Balatonon helyenként kirakott sárga bója a hajózás elől elzárt téglalap alakú területet jelöli.
Fogási tilalom lépett életbe hat halfajra, négy másiknál pedig még él a korábbi korlátozás.
A Magyar Országos Horgász Szövetség január 1-től több lényeges változást vezetett be a Velencei-tavon.
Az idei utolsó haltelepítés során háromnyaras pontyokat és egynyaras süllőket helyeztek el a "magyar tengerben".
A folyók és nagy tavak mellett több száz kisebb-nagyobb horgásztó várja a horgászat szerelmeseit Magyarországon.
A csukák, balinok és menyhalak után most három helyen is kősüllőket telepítettek a tóba.
Méregdrága lesz idén a halászlé, a rántott ponty, érik a karácsonyi drágulás Magyarországon.
Már csak így lehet elvinni a kifogott halakat a magyarországi természetes vizekből.
Ez sok magyar horgászt érinthet.
Ezzel segítenék a horgászegyesületek a süllők szaporodását.
Az országosnál is nagyobb a szigor a Balatonnál.
Felkészült a karácsonyi "rohamra" a hortobágyi halgazdaság.
Kész a jelentés, így alakult a hazai tógazdaságok haltermelése 2020-ban.

Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Egyre kilátástalanabb a szántóföldi növénytermesztés jövője, csak rossz és rosszabb megoldások közül válogathatnak a gazdák.
Az előző évek mélyrepülése után a 2026-ban fellendült a traktorok értékesítése Magyarországon.
Egy Somogy megyei házisertés-állományban igazolta a hatóság az afrikai sertéspestis jelenlétét.
Magyarországon tovább csökkent a málnatermesztés, miközben a belföldi keresletet egyre nagyobb arányban importból fedezik.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.