Figyelmeztetik a horgászokat: új szabályok lépnek életbe itt május 1-től
Két hét múlva kibővülnek a horgászok csalizási és halfogási lehetőségei a Balatonnál.
Két hét múlva kibővülnek a horgászok csalizási és halfogási lehetőségei a Balatonnál.
A Komárom-Esztergom Vármegyei Horgászegyesületek Szövetségének halőrei március elején összesen 130 fészket helyeztek ki a Duna mellékágaiban és öblözeteiben.
Kezdetét vette a balin, a süllő, a kősüllő és a sügér tilalmi ideje a magyar vizeken.
Rendkívüli jelenséget dokumentált egy horgász a Balatonon, aki különleges fogásra bukkant.
A folyam Komárom-Esztergom vármegyei, lassú folyású öblözeteibe és mellékágaiba 130 mesterségesen készített fészket helyeztek ki.
A szakértő szerint az egyes halfajok különbözőképpen reagálnak az árvíz levonulására.
Az elmúlt évek növekedése után tavaly jelentős visszaesés volt megfigyelhető a magyar haltermelésben.
A Balatonon helyenként kirakott sárga bója a hajózás elől elzárt téglalap alakú területet jelöli.
Fogási tilalom lépett életbe hat halfajra, négy másiknál pedig még él a korábbi korlátozás.
A Magyar Országos Horgász Szövetség január 1-től több lényeges változást vezetett be a Velencei-tavon.
Az idei utolsó haltelepítés során háromnyaras pontyokat és egynyaras süllőket helyeztek el a "magyar tengerben".
A folyók és nagy tavak mellett több száz kisebb-nagyobb horgásztó várja a horgászat szerelmeseit Magyarországon.
A csukák, balinok és menyhalak után most három helyen is kősüllőket telepítettek a tóba.
Méregdrága lesz idén a halászlé, a rántott ponty, érik a karácsonyi drágulás Magyarországon.
Már csak így lehet elvinni a kifogott halakat a magyarországi természetes vizekből.
Ez sok magyar horgászt érinthet.
Ezzel segítenék a horgászegyesületek a süllők szaporodását.
Az országosnál is nagyobb a szigor a Balatonnál.
Felkészült a karácsonyi "rohamra" a hortobágyi halgazdaság.
Kész a jelentés, így alakult a hazai tógazdaságok haltermelése 2020-ban.

Bár a télből még egészen jól jöttek ki a magyar méhészek, a mostani aszályos időszak számukra is egyre nagyobb problémát jelent.
A kiskerti növénytermesztés egyik legkritikusabb szakasza a vetés és az azt követő gondozás.
A szakértő szerint több régi cég is eltűnhet a magyar gabonapiacról, a helyüket pedig új szereplők tölthetik be.
A gyümölcs teljes sárgulását utóéréssel, gyakran etilén gáz alkalmazásával érik el.
A megunt hobbiállatokat sokan szélnek eresztik, de bele se gondolnak, mit okoznak ezzel.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.