A mezőgazdaság működését ellehetetlenítő kormánydöntések ellen tüntetnek a termelők Németországban.
A belföldön előállított tormamennyiség az európai termelésnek több mint egyharmadát adja.
Az MI azt a célt szolgálja, hogy a legjobb genetikai potenciállal bíró vonalakat az adott nemesítési kritériumoknak megfelelően választhassák ki.
A magyar gazdáknak most kell beruházásokat eszközölniük és a technológiákat fejleszteniük a jövő érdekében.
Pontszerű kijuttatást és megnövekedett vetési kapacitást kínáló robotot fejlesztett a dán robotgyártó.
Egyértelműen látszik, hogy a fogyasztók egyre kevesebbet vásárolnak a normál áron, inkább az akciókat keresik a zöldségek és gyümölcsök esetében is.
Növelni kell a helyben termelt termékek előállítását és a termelők termékeinek a rövid ellátási láncokon keresztüli eladását.
Egyre emelkedik a léalma ára Lengyelországban, és még nem lehet látni, hol fog tetőzni.
Kifejezetten alacsony nagybani árakkal kénytelenek szembesülni a lengyel termelők a nagybani piacokon.
A teljes hazai kukoricamennyiség nagyságrendileg 5,3 millió tonnára várható az idén.
Az ipari alma mennyisége mintegy 400 és 430 ezer tonna között várható, ami a hazai feldolgozói kapacitás 80-90 százalékára lesz elég.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
A tudomány, számtalan ellenőrzött kísérlet, illetve a termelői nagyüzemi eredmények igazolták már a talajoltó baktériumok és más mikrobák hasznos tulajdonságait.
Jó termésben bízhatnak az idén a hazai almatermelők, ugyanakkor az árakkal nincsenek megelégedve.
Egy szakmai szervezet úgy véli, az almatermesztés drasztikusan visszaeshet, mert a termelők szerint az árak túl alacsonyak évek óta.
Termelői körökben csalódást kelt a léalma jelenlegi 38-40 Ft/kg-os induló ára itthon.
A globális burgonyapiac a jelentések szerint igen ingadozó évnek néz elébe, sok országban jellemzően magas árakkal.
Beindult a dinnyeháború itthon, a kormány kötelező akciózást írt elő, az Agrárkamara és a termelők háborognak.
Továbbra is a munkaerő kérdése és az időjárás számít a leginkább meghatározónak az ágazatban.
Átlagon felüli termésben bíznak a csemegekukorica termelők Magyarországon a nehézségek ellenére is.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
A szakértő szerint a 2025-ös év még az előzőnél is gyengébb lehet, hacsak nem jönnek ki hamar az új pályázati kiírások.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.