2015 óta folyamatosan nő a liszt fogyasztói átlagára Magyarországon, 2019-ig 135 forintról 158 forintra kúszott egy kilogramm finomliszt ára. 1996 óta a legmagasabb fogyasztói átlagár 2011-ben volt, akkor 172 forintot kellett fizetni egy kilogramm lisztért, ezt követően azonban egészen 2015-ig csökkentek az árak. A lenti ábrán jól látszik, hogy az 1999-es 51 forintos árhoz képest mára megháromszorozódott egy kilogramm liszt átlagára, a tendencia pedig úgy tűnik folytatódik idén is, és ki tudja mikor lesz vége a drágulásnak. 

Ahogy azt az Agrárszektor korábban megírta, a drágulás nem áll meg 2021-ben sem, hiszen emelniük kell a liszt árát a malmoknak januárban is, különben nem biztosítható a működésük. Az áremelésre azért van szükség, mert már 66 ezer forintnál is magasabb egy tonna jó minőségű búza ára, a jelenlegi lisztárak viszont csak 56 ezer forintos búzaárat fedeznek. Mivel hónapok óta ennél drágább a kenyérgabona, a malmok 7-10 százalékos áremelésre kényszerülnek, ha pedig tovább drágul a búza, április környékén újabb lisztáremelés következhet. A most tervezett mértékű emelés a malomipar átadási áraiban nem több kilogrammonként 6-7 forintnál, ugyanakkor a fogyasztói árakban ez ennél nagyobb teher lesz.

Ez már biztos: durva lisztáremelés jön, drágulhat a kenyér

Ha ezt nem lépik meg a malmok, nem biztosítható a működésük.

A jelenlegi piaci helyzet hátterében alapvetően a hazai és az európai búzatermés áll: a súlyos aszály, majd a tavasz végi, nyár eleji esős periódus sem a termés mennyiségének, sem a minőségének nem tett jót: a mintegy ötmillió tonnányi magyarországi búzatermésből az étkezési minőség általában szokásos 65-70 százalékos aránya 2020-ban 30 százalék körül volt. Ez a durván 1,5 millió tonna étkezési minőségű gabona is elegendő lenne ahhoz, hogy meglegyen a lisztalapanyag, hiszen a hazai malmoknak 1,2-1,3 millió tonnára van szükségük az őrlésre. Az európai hiány azonban felfokozta az exportkeresletet.