A baromfiágazat számára az inputköltségek emelkedése és az orosz-ukrán háború miatti bizonytalan piaci helyzet a legnagyobb kihívás, amelyet az újabb madárinfluenza-kitörések is nehezítenek - mondta egy konferencián Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) igazgatója. A takarmány-, az energia- és az egyéb költségek olyan mértékben emelkedtek, amit már lehetetlen kigazdálkodni, ezért a termékpályaláncban mindenki megpróbálja ezeket érvényesíteni az átadási áraiban. A lánc végén ott a fogyasztó, és ez az árnövekedés sokkal intenzívebben elérhet hozzá, ha egyszer megszűnik az ársapka, amely a baromfiágazatban a csirkemellet és a csirke far-hátat érinti, és amelynek elvileg - ha a kormány nem dönt úgy, hogy meghosszabbítja - május 1-jén ki kellene futnia a rendszerből - írja a Világgazdaság.

Brutális élelmiszerdrágulás jöhet májustól: beindult a felvásárlási hullám itthon

Sokan nem bíznak semmit a véletlenre.

Csorbai Attila elmondta azt is, hogy ha meghosszabbítják az árstopot, akkor tulajdonképpen kikopna a hazai üzletekből a magyar csirkehúsok, hiszen a kiskereskedő már nem tudná beszerezni őket, a feldolgozók pedig elfordulhatnak a hazai piactól. Ennek oka az, hogy külföldön is jól eladható a csirkemell, melynek exportárai jóval magasabbak az itthoniaknál. Eközben pedig a bizonytalan eredetű importáru is megjelenhet, ami szintén nem volna jó. A kiskereskedelmi egységekben látszott az elmúlt hetekben, a csirkemell és a szintén ársapka alá tartozó étolaj hiányzott a polcokról, hűtőkből. Nem lehet szó nélkül elmenni, hogy a trendek folyamatosan változnak, gondolunk itt például arra, hogy egyre többen váltanak vegetáriánus vagy vegán életmódra. A BTT igazgatója, mint fogalmazott, nem fogy egyelőre kevesebb baromfihúsból, de ha meg fognak ugrani az árak, akkor bizony ezt a húsfélét is elérheti a csökkenés. 

Meglesz még az árstop böjtje: durva élelmiszerdrágulás jöhet itthon májustól

Májustól valószínűleg meg fog ugrani az árstoppal érintett élelmiszerek ára.

Az uniós agrárpolitika zöldítése is komoly kérdéseket vet fel, hiszen nem tudni, hogy ilyen szigorú feltételek mellett az európai termelők elő tudják-e állítani az állati termékeket, amiért ez a szabályozás komoly élelmezésbiztonsági kockázatot hordoz, ezért újra kellene gondolni. A madárinfluenza is nagyban befolyásolhatja a termelés mennyiségét, és nem csak a víziszárnyasok esetében. Az idei első negyedévben a csirketermékpályán például 8-10 százalékos csökkenés volt megfigyelhető, mert bár a madárinfluenza mint egészségügyi probléma alapvetően a víziszárnyasokat érinti, de a telepítési korlátozások miatt sok csirketelepet sem lehetett termelésbe állítani. Csorbai Attila szerint ezek a folyamatok is megerősítik azt, hogy az uniós agrárpolitikában az élelmezésbiztonság garantálásának kellene az elsődlegesnek lennie, csak ezt követően kellene egyéb kérdésekkel foglalkozni.

- írja a lap.