A termelők, a feldolgozók és a kereskedők is lélegzet-visszafojtva várják a ma délelőtt megjelenő januári inflációs adatokat, különösen amiatt, mert tegnap reggel Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Facebook-bejegyzésében írt arról, hogy újra árstopok jöhetnek Magyarországon.

Valószínűleg nem lesz szívderítő a mai adat

Mint a Portfolio rámutatott, érdekes Nagy Márton bejelentésének az időzítése, hiszen kedden jelenik meg a januári inflációs adat, amiről (rész)információi bizonyára már tegnap lehettek a kormánynak. A portál által megkérdezett közgazdászok egyébként előzetesen az infláció emelkedésére számítanak.

A Portfolio szerint összességében nagyon úgy látszik, hogy a kabinet egyre eltökéltebb, és újra az árszabályozás eszközéhez nyúlna, ami minden bizonnyal azzal függ össze, hogy a magyarországi infláció újra felfelé tart.

Köszönőviszonyban sincs a tojás ára a valósággal

A kedvező önköltség miatt egyelőre nem okoz érdemi piaci zavart az ágazatnak a húsvétkor várható akciók sora.

Nem oldja meg a helyzetet, de új problémákat generál

A gazdasági lap cikkében hozzátette: nemzetközi és hazai tapasztalatok jellemzően azonban azt mutatják, hogy az ársapkák nem működnek hatékonyan. A 60-as, 70-es évek Amerikájában előszertettel alkalmazták őket, de nem hoztak tartós megoldást. Az ársapkák ellen leghangosabban Milton Friedman Nobel-díjas közgazász érvelt azt állítva, hogy

az árbefagyasztás hiányhoz vezet, emellett az infláció emelkedését sem képes kordában tartani.

A vállalatok ugyanis kreatívak, ha az egyik terméken veszteségük halmozódik fel, akkor más, nem szabályozott árak emelésével állítják helyre a jövedelmezőségüket. Az idő őt igazolta – írja a Portfolio.

Magyarország elvesztette a csatát a rekord élelmiszerdrágulás ellen

Az áremelkedés ellen hozott intézkedések több bajt okoztak, mint amennyit megoldottak.

A szakma nem örülne egy újabb árstopnak

Mint arról lapunk többször is írt, az árstop és későbbi formája, az ársapka valóban sok problémát okozott az élelmiszer-termékpályákon. A termelők, a feldolgozók és a kereskedők is számtalan alkalommal utaltak rá, hogy a piaci folyamatokba való beavatkozás károkat okoz, és az infláció mérséklődése mögött is más folyamatok állnak. A feldolgozók most sem lelkesednek az árstop ötletéért.

Az élelmiszerfeldolgozók bíznak abban, hogy nem kerül sor újra árstop bevezetésére

- mondta el az Agrárszektornak Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke. Emlékeztetett: független szakértők vizsgálatai is bebizonyították, hogy a korábbi árstop-intézkedések nem járultak hozzá az infláció csökkenéséhez. Az intézkedés emellett ugyanakkor komoly károkat eredményezett az élelmiszer-termékpályákon.   

Az árstop a legnagyobb problémát a beszállítók és a kereskedők közti kapcsolat rendszerében okozta. Az intézkedéseken a kereskedők rengeteget veszítettek, és folyamatos nyomásgyakorlással éltek a beszállítók felé, hogy ők is vegyék ki a részüket ebből a veszteségből, amit nyilván senki nem szeretett volna. Így a kereskedők és az élelmiszer-feldolgozók közötti bizalmi kapcsolatot nagyban rombolta az árstop intézménye.

Az elnök hozzátette: bár a kereskedőknek kötelező volt az árstopos termékeket a polcokon tartani, így is előfordult időszakosan, hogy a megnövekedett kereslet miatt ideiglenes hiány alakult ki a boltokban az árstopos termékek körében.

Döntött a bíróság: jogellenes volt az árstop

Elkaszálta a sokat vitatott jogszabályt az Európai Unió bírósága, versenyellenesnek minősítve az árstopot.

Nem lassul, hanem gyorsul a drágulás?

Az adatokat még nem ismerjük, de a napi tapasztalat alapján egyértelműnek tűnik, hogy jelentős inflációnövekedés van élelmiszertermékek esetében. Az alapprobléma tehát az, hogy nemhogy csitulna az élelmiszerinfláció növekedési üteme, hanem gyorsul. Már decemberben is a vártnál magasabb volt

- mondta el az Agrárszektornak Raskó György agrárgközgazdász. Hozzátette: nem csak az élelmiszerek inflációja nőtt, hanem egyéb más termékeké is. Mindezek miatt a szakember úgy véli, nagyon valószínű, hogy a kormány politikai okokból ismét az árstop eszközét fogja alkalmazni, hiszen a várt inflációs ütemnél lényegesen magasabb a drágulás mértéke. Ebben a lépésben Raskó György szerint nem közgazdasági megfontolás, hanem politikai szándék fog érvényesülni.

Rengeteg ilyen bolt zárt be Magyarországon idén: mégis, mi folyik itt?

A számok azt mutatják, hogy rengeteg élelmiszerbolt zárt be végleg Magyarországon az elmúlt hat hónapban.

Az állam is tehetne valamit

Az agrárközgazdász szerint az árstop helyett a drágulást inkább úgy lenne célszerű menedzselni, ha annak folyamatában több gazdasági szereplő is részt venne.

Első helyen az állam. Ha a kormány megszüntetné a kiskereskedelmi különadót, abban a pillanatban érdemben csökkenne az infláció mértéke, ezt érezhetően pozitívan fogadnák a vásárlók. Ezen felül a beszállítóknak is önmérsékletet kellene gyakorolniuk. A kereskedelem lenne a harmadik szereplő, amely ugyanakkor most a legrosszabb helyzetben van, a magyar kiskereskedelemnek katasztrofálisak a jövedelmezőségi mutatói. Nyilvánvaló, hogy az eddig is veszteséges szereplők az árcsökkentés terhéből sokat már nem tudnak átvállalni.

Tömegével zárhatnak be a kisboltok

Az agrárközgazdász szerint éppen ezért egy esetleges újabb árstop leginkább a kereskedelemben éreztetné a negatív hatásait, főleg az egyéni, családi alapon működő kisboltokra nézve lenne káros.

A családi kisboltok esetében újabb bezárási hullámra lehetne számítani, ha bevezetnék az árstopot. A zömmel külföldi tulajdonban lévő kereskedelmi láncok, különösen a diszkontok viszont megmutatták, hogy a korábbi intézkedéseket is jól bírják, így még tovább növelhetik a piaci részesedésüket, ha a kormány beavatkozik a piaci folyamatokba.