Az Európai Bizottság adatai alapján az unióban az étkezési tojás csomagolóhelyi ára 134 euró/100 kilogramm volt 2020 első négy hetében, ami 3,4 százalékkal magasabb az előző év ilyenkor mért átlagához képest. Magyarországon viszont ennél sokkal nagyobb az áremelkedés mértéke. Az év első négy hetének átlagában6,7 százalékos a drágulás, ha csak az utolsó negyedik hetet vetjük össze egymással, akkor 9,8 százalékkal magasabb most a csomagolóhelyi ár.

Miért ennyi?

A 2016/2017. évi madárinfluenza-járvány előbb hiányt és magas árakat hozott a piacon, majd erre reagálva 2018-ban gyorsan túltelítődött a piac. 2019 év végéig nagyon nyomott árakat élhettek meg a termelők, amik alig fedezték a költségeiket. Ekkor azonban minden megváltozott.

Ez az oka annak, hogy az euró-elszámolású országokban kisebb az áremelkedés mértéke, mint nálunk, akik a vitaminoktól kezdve a szóján át a tartástechnológiáig egy sor terméket importból fedezünk" - jegyzi meg egy országosan elismert termelő. Hozzáteszi:

A bérek hazai emelkedésének üteme lassult ugyan, de továbbra is erős a verseny az iparban kínált fizetésekkel, ami nehezíti a megfelelő munkaerő megtalálását.

Romániához képest még mindig 20 százalékkal drágább a magyar tojás, és ennek egyik lehetséges oka a munkaerő-költségbeli eltérés a két ország között, de szerepe lehet benne a beruházások időpontjának, színvonalának is (nálunk éppen most fejeződnek/fejeződtek be a nagy, támogatott telepkorszerűsítések). A magyar árak pedig 27-33 százalékkal maradnak el az olasz vagy osztrák tojásárak mögött, amiben már nemcsak a bérkülönbség, de a tartástechnológia is szerepet játszik: nyugaton a szabadtartásos termelés a jellemző, amit az osztrákok még egy GMO-mentes takarmányozással is megfejelnek.

Úgy tűnik, nem tudunk nagyon elszakadni a közép-európai áraktól, mert a különbségeket kisimítja a belső piac. Mégis a csomagolóhelyi árakat tekintve a román, bolgár, szlovák és cseh árszinttől jóval magasabb a magyar. Kérdés, mekkora importnyomást jelenthet ez a hazai piacra? A megkérdezett termelő szerint mióta 5 százalékra esett a tojás áfája és működik az EKÁER, az import elhanyagolható problémává zsugorodott.

Azt jelenti, hogy 23 forint körüli árat kapunk, ami minden állománynagyság mellett nyereséget hoz a ketreces tartásban. Ha ezt tartani tudnánk húsvétig, akkor az ár egy picit talán még tovább is erősödhetne, így már fedezhetnénk a nyáron menetrendszerűen bekövetkező veszteségünket" - magyaráz a tojástermelő.

Lesz tojás rogyásig?

Az Európai Bizottság középtávú előrevetítése szerint az unió étkezési tojástermelésének további növekedése várható 2030-ig. A közösség tojástermelése 7,7 millió tonna lehet 2030-ban, 9 százalékkal több, mint ma. A felhasználás is 8 százalékos emelkedéssel 6,8 millióról 7,4 millió tonnára bővülne. Az exportált mennyiség a projekció szerint 36 százalékkal is több lehet a mainál, eközben az import csak 13 százalékkal emelkedne.

Az alábbi ábra szerint a tartalékok 38 százalékkal is nőhetnek a maihoz képest. A tojás árát tehát hosszabb távon is inkább a kínálati piac határozza meg. Hacsak nem söpör végig megint a kontinensen a madárinfluenza, amit nem lehet kizárni.