2020. október 25. vasárnap Blanka, Bianka

Hírek - Élelmiszer

Makroadatok a gazda szemével: Középjövedelmi csapda az élelmiszergazdaságban

Ha egy szakmai beszélgetésben felmerül a kérdés, hogy vajon hatékonynak mondható-e a hazai élelmiszeripar, nem feltétlenül tudunk egy rövid megállapításban válaszolni. Azonosíthatjuk viszont a hatékonysághoz vezető út lépéseit, a hatékonyság összetevőit és itt jön be a képbe a középjövedelmi csapdának nevezett jelenség, szoros összefüggésben a nemzetközi munkamegosztásban betöltött szerepünkkel.
 
 

Sok a kérdés, de ha ezeket magunkban átgondoljuk, jórészt választ is kapunk a hatékonyság kérdésére:

  • Visszatekintve a hazai élelmiszergazdaság mögöttünk álló évtizedeire, elsősorban az uniós csatlakozás utáni immár 16 évre, kihoztunk-e belőle mindent, amit potenciál alapján lehetett?
  • Naturális hatékonysági mutatókban felvesszük-e a versenyt? Mérethatékonyan működünk-e?
  • Megvan-e a szakmai nyitottság a nemzetközi legjobb gyakorlatok átvételére?
  • Innovatív-e élelmiszeriparunk? Megfelelőek-e a termékeink?
  • Jó helyen akarunk-e versenyezni, miben vannak komparatív előnyeink?
  • Vannak-e legalább régiós szinten ismert márkáink?
  • Milyen fázisaiban veszünk részt a nemzetközi munkamegosztásnak?
  • Tudunk-e nagy mennyiségben, homogén minőségben beszállítani a világpiacokra?
  • Hol csapódik le az exportpiacokon elérhető értéktöbblet, mennyit kap ebből a hazai gyártó?
  • Van-e megfelelő belső kereslet? Melyek a fogyasztó egyéb szempontjai az árérzékenységen túl? Hogyan tudunk hatni a belső fogyasztóinkra?
  • Elég erősek vagyunk-e saját élelmiszeriparunk megfelelő nemzeti támogatásához?

Fentiek arrafelé vezethetnek minket, hogy talán az egyik legfontosabb kérdés: az élelmiszergazdasági vertikumok összes elérhető jövedelméből mekkora hányad marad hazai szereplők kezében és mennyit leszünk kénytelenek átengedni tőkeerős külpiaci versenyzőknek. Itt jön a képbe a középjövedelmi csapdának nevezett jelenség, aminek lényege, hogy sok esetben a nemzetgazdasági fejlődés beragad egy bérgyártásra / bedolgozásra / alapanyagtermelésre specializált szinten, amely alacsony jövedelmet biztosít és innen nagyon nehéz a továbblépés. Hogyan tudjuk ezt elkerülni, melyek lehetnek a továbblépés fő tényezői véleményünk szerint:

  • Szükséges feljebb lépni az értékláncon, jelenleg az élelmiszergazdaságban az alacsonyabb hozzáadott értékű alapanyagtermelésben exporttöbblet, a feldolgozott termékeknél importtöbblet érvényesül, ami összességében jövedelemkiáramlást indukál
  • A külföldi működőtőke magas aránya a 90-es években még előny volt, mára negatívummá vált: a megtermelt profit nagy része repatriált profit lesz (Magyarországról jelenleg a GDP 6-7%-a áramlik ki ezen a jogcímen, ez közel duplája a beáramló EU támogatásoknak)
  • Hazai agrárgazdaság pozíciója az EU csatlakozás után: bőkezű támogatás az agráriumban, piacvesztés az élelmiszeriparban – tárgyalópartnereink egységben kezelték az agrárgazdaságot, kérdés, hogy ez nekünk mennyire sikerült
  • Belföldi erőforrásokra és tőkére alapozó növekedésre van szükség, hogy a profit is itt maradjon
  • Extenzív helyett intenzív tényezők à humán vagyon minőségének erősítése, innováció, tudásszint – fontos a szemléletmód is!
  • Be tudunk-e kerülni a kereskedelmi láncok kínálatába külpiacainkon? – Erősen védik egymást és a piacaikat!

Véleményünk szerint az előrelépés feltételei három tényező köré csoportosíthatóak, ezek a tőkefelhalmozás, bizonyos szintű állami szerepvállalás és a különféle „soft” tényezők. A legkritikusabbnak ez utóbbit érezzük – ide tartozik számos más tényező mellett a megfelelő piacismeret és piacstratégia, a termékmix és a vevőportfólió megfelelő összeállítása, a nemzetközi legjobb gyakorlatok megismerése és átvétele, vagyis a tudásbázis folyamatos építése, a nemzetközi trendek követése és hazai viszonyokra alkalmazása, az ún. profitcentrum szemlélet elsajátítása, ill. a minél kevésbé támogatásvezérelt beruházási stratégia megvalósítása. Mindegyikre láttunk már sok jó példát a hazai agrárgazdaságban, viszont itt is igaz az a mondás, hogy „a jó a legjobb ellensége” – érdemes tehát átgondolni, tudjuk-e vállalkozásunkban a fenti tényezőket tovább fejleszteni, ezáltal közvetve hozzájárulni a hazai élelmiszergazdaság előrelépéséhez is.

 

Szerző: Fazakas Péter – Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu