2021. szeptember 25. szombat Eufrozina, Kende

Hírek - Élelmiszer

Súlyos a helyzet: komoly hiány lehet idén a magyar kedvenc mézéből

Egyre nagyobb a baj a méhek körül. Mostanában mind többet hallani arról, hogy a rovarok száma drasztikusan csökken, többek között a különböző betegségek, a növényvédő szerek, valamint a klímaváltozás hatásai miatt. Idén ráadásul korán ébredtek, miközben többször visszatért a hideg időjárás és a számukra gyakran végzetes télies körülmények. Az óvatos becslések szerint mintegy 30 százalékos méhpusztulást regisztráltak a tavalyihoz viszonyítva hazánkban. Mindezt tetézi, hogy a méhlegelőket szintén komolyan érintette a szeszélyes időjárás, ami néhány mézfajta komoly drágulását is magával hozhatja. A HelloVidék többek között ezekről kérdezte May Gábor méhészt, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei méhészeti szaktanácsadóját.
 
 

Egyre nehezebb a méhekkel kapcsolatos, komplex problémakört kezelni a szakemberek számára. A rovarok körül kialakult anomáliák ugyanis egyre több felé ágaznak. A klímaváltozásból eredően melegebb lett az ősz, miközben a tavasz és a tél szinte eltűnt, úgymond „beleesünk” a nyárba, ami alapvetően is melegebb, mint egy átlagos évszakban – olvasható a HelloVidék oldalán. A méhek többek között emiatt sem tudnak téli nyugalomba vonulni: ha nincs hideg, akkor a királynők ugyanis nem állnak le a fiasítással. Ennek viszont az lesz az eredménye, hogy a jelenség tovább „koptatja” a téli méheket, hiszen a hideg évszakban is fent kell tartani azt a hőmérsékletet, ami a fiasításhoz szükséges. Ez pedig több mint 30 Celsius fok.

May Gábor méhész, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) Baranya megyei méhészeti szaktanácsadója szerint emiatt a méhek egyrészt jobban elhasználódnak a tél folyamán, másrészt mivel plusz vízre és táplálékra van szükség a fiasításhoz, ezért a rovarok folyamatosan repülnek. Ezért is mondják a méhészek, hogy idő előtt „elkopnak”. A szakemberek nemcsak tavaly, de már tavalyelőtt is észrevették azt, hogy a méhek decemberben is ugyanúgy repülnek, mint ősszel.

Évekkel ezelőtt a méhanyák megszüntették a fiasítást novemberben vagy már október végén. Ennek azonban az atka elleni védekezésben is óriási jelentősége van, ugyanis az atka a fiasításban tud felszaporodni. Amíg a méhcsaládoknál fiasítás van, addig az atka szaporodik és nehezen elpusztítható. Ha a kártevő ellen hatékonyabban tudunk védekezni, akkor nem tud a következő szezonban, már tavasszal megjelenni, és nyárra „feldúsulni"

– mondta el May Gábor.

Mindez azért is gondot okozhat, mert amikor kora nyárra az atkák száma feldúsul, az általa terjesztett a vírusok is megjelennek, amelyek hatással lehetnek a méhek kifejlődésére és a méhcsalád fennmaradására is. A méhészek körében ma már nem ismeretlen a méhek szárnydeformitása, a fekete anyabölcső jelensége és a heveny méhbénulás vírusok megjelenése, amiket az atkák terjesztenek. Azon túl, hogy az atka a méhek fedett fiasításában táplálkozik és szaporodik, megfertőzi a méhet. A szakember azt is elárulta, hogy némelyik vírus hatása úgy jelentkezik, hogy a rovarnak például nem fejlődik ki szárnya. Más vírus az idegpályát támadja meg, ami miatt az állat nem tud megfelelően tájékozódni.

May Gábor rámutatott, hogy minél inkább többen vannak a méhcsaládok egy területen belül, a betegségek is annál könnyebben terjednek. Magyarországon pedig nincs probléma még a méhsűrűséggel, mert a beporzó rovarmennyiség rendelkezésre áll. A szakember szerint tény azonban, hogy idén később jelentek meg a méhek a kertekben, néhány esetben nem is észlelték őket, hiszen elfagytak a kora tavaszi virágzó növények. Emellett a kora tavaszi hideg és a fagyok is befolyásolták a méhcsaládok fejlődését. A fagyok miatt kevés gyümölcsfa borult virágba, elfagyott a kajszibarack, a mandula, a korai szilva is, és ezek miatt lényegesen kevesebb volt a méh is. A szakember szerint a legnagyobb problémát viszont valószínűleg az jelenti, hogy idén az akác is elfagyott. A méhészek az elmúlt 25 évből nem emlékeznek ehhez hasonló, drasztikus helyzetre. Azt prognosztizálják, hogy ez akár még állandósulhat.

Zsinórban ez a harmadik év, amikor az akác fagykárt szenved. Ez a növény nagyon érzékeny, amiben a 0 fok alatti hőmérséklet már kárt tud okozni. Emiatt idén nagyon komoly hiány várható akácmézből, pedig ez az egyik legnépszerűbb mézfajta. Valószínű, hogy ami mégis a boltok polcaira kerül, az a korábbiaknál is drágább lesz

– magyarázta May Gábor.

A hegyvidéki területeken (Vas és Zala megyei részek, Északi-Középhegység, Mecsek) idén többszörös a fagyot követően havat is kaptak. Tehát, amit nem vitt el a fagy, ott a növények megfáztak. Erre még nem volt példa. Súlyosbítja a helyzetet, hogy a méhészek kifogytak a tavalyi akácmézből is, ahogy arról az Agrárszektor is beszámolt.

De arra sem, hogy a repce megindult a fejlődésben, aztán elfagyott a szára, és kidőltek a növények. Ma már részben a repce pergetése zajlik, a méhcsaládok felfejlődtek, de a szakemberek még nem tudják, hogy méhek mit tudnak gyűjteni utána. Most jönne ugyanis a korábban már emlegetett akác.

Fontos feladat lenne olyan méhlegelőket keresni, ami segít fenntartani a méhállományt. Az Alföldön erre jó opció lehet a vaddohány, ám ha az akác megfagy, akkor valószínűleg a dohány is. Emellett a hárs virágzására várunk június végén, ami még jelentős nektárt tud biztosítani. Ahogy látom, jelen pillanatban kéthetes csúszásban vagyunk virágzás tekintetében

– fogalmazott May Gábor.

Nem szabad azonban megfeledkeznünk a növényvédő szerek hatásairól sem. A méhészeknek az előző időszakban és idén is többször meggyűlt a baja a különböző rovarölő szerekkel. Az OMME a hatoságokkal közösen folyamatosan monitoringozza a növénykultúrákat, és ha valahol csak gyanúja merül fel a peszticidek hatásainak, például a méhek sétálnak a fűben, vagy elhalálozás van a kaptár előtt, akkor a hatóság eljárás alá vonhatja a gazdálkodót.

A méhek indikátor fajok: azonnal jelzik számunkra, hogy valamilyen probléma van. A hosszú hatástartalmú rovarölőszerek hatásait például már évek óta vizsgálja a szakma, és több uniós ország is arra jutott, hogy kezdeményezték a kivonásukat. Mindez tavaly meg is történt, ám sajnos még ebben az évben is használták a megyében, ami komoly problémákat okozott.

May Gábor szerint úgy segíthetjük leginkább a kis beporzókat és biztosíthatjuk azok túlélését, ha több energiát teszünk a fásításba, parkosításba. A szakember azt javasolja, hogy tegyünk a balkonládákba virágokat, hiszen a rovarok mindent kedvelnek, ami színes, illatos és nektárt ad.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu