Az elemzés egyik legérdekesebb része az USA energiatermelésének és fogyasztásának várható trendjeinek alakulása egészen 2040-ig, melyből kiderül, az ország energetikai szakemberei szerint még nagyon messze van a fosszilis energiaforrásoktól való függetlenedés. Összességében átlag 0,3 százalékos éves növekedést várnak 2040-ig az egy főre jutó energiafelhasználásban, bár az elkövetkezendő öt évben minimális csökkenés várható, köszönhetően a különféle energiatakarékossági intézkedések életbe lépésének. A megújuló energiaforrások részesedése az felhasználásra kerülő energiából drámaian növekedni fog az előrejelzések szerint, a bioüzemanyagok fogyasztása 60 százalékkal, az egyéb megújulók részesedése a jelenlegi érték háromnegyedével nő az elkövetkezendő 30 évben.

Ez azonban messze nem olyan kedvező adat, mint első olvasatra tűnik, az összképet nézve ugyanis még 2040-ben is csupán 10 százalékra lesz tehető a megújuló forrásokból származó energia részesedése, miközben a fosszilis energia hányada alig 5 százalékkal csökkenve 80 százalék lesz. Ez már csak azért is problémás, mert belföldi forrásokból ezt képtelenség kielégíteni, dacára a jelenleg Észak-Dakotában zajló olaj-boomnak, az éves készletek 20-25 százaléka még harminc év múlva is importból származik majd.

A jelenlegi állapotok szerint tehát nem változik számottevően az energiatérkép az elkövetkezendő évtizedekben, ám egyrészt ekkora időintervallumban még rengeteg minden történhet, legfeljebb az átállás lesz lassabb, mint arra egyesek számítottak. Arról pedig a legkevésbé sincs szó, hogy a megújuló energia ügye zsákutcába került volna, sőt. Az egyik legdinamikusabban növekvő szegmens bővülésének jóval több mint a felét a fotovoltaikus szektor évi 15 százalékos növekedése adja majd. A pillanatnyi helyzet ugyan befektetői szempontból sehol a világon nem tűnik különösebben jónak, ugyanakkor hosszútávon még bőven van hová fejlődni, ráadásul az óriási túlkínálat következtében leszorított árak új lökést adhatnak a kapacitásbővítést megcélzó beruházásoknak.