2020. szeptember 27. vasárnap Adalbert

Hírek - Föld

Makro adatok a gazda szemével: Kedvezőtlenebb földminőséggel alacsonyabb eredményt lehet realizálni?

Magától értetődőnek tűnik, hogy jobb földminőségű területen magasabb terményhozam és magasabb eredmény érhető el, míg gyengébb földminőség esetén kisebb lesz a hozam, valamint alacsonyabb a realizált eredmény. Utánajártunk, hogy ez minden esetben igaz-e.
 
 

Vizsgálatom alapjául a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet ágazati eredménykimutatás idősorait használtam, a terményeken belül a fő növényekre (búza, kukorica, napraforgó, repce) fókuszáltam. Földminőség alapján megbontva vizsgáltam az átlagos, a jobb és a gyengébb minőségű földekhez tartozó idősorokat, 2014-18-ig. Az ábra az árutermelő gazdaságok kukorica főnövényre vonatkozó modellszámítás eredményeit foglalja össze: megmutatja, hogy átlagosan milyen mértékben térnek el az adott földminőség kategória (gyengébb, átlagos, jobb) figyelt adatai a teljes sokaságtól.

Forrás: NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet adatok alapján saját szerkesztés

Míg a búza esetében közel tökéletes korrelációt mutat a földminőség és az EBITDA eredmény, azaz jobb minőségű földön magasabb eredmény, gyengébb minőségű földön alacsonyabb eredmény realizálódott; addig kukorica, napraforgó és repce esetében ettől eltérő kép rajzolódik ki. A gyengébb (aranykorona<15) minőségű földeken elért fajlagos EBITDA magasabb, mint az átlagos földminőség esetén. Kukorica esetén 18 ezer Ft/hektár volt az éves átlagos eredménytöbblet a gyengébb földek esetében, az átlagoshoz viszonyítva; napraforgónál 5, repcénél 7 ezer Ft/hektár.

A látott jelenséget nem egy kiugró év és az átlagszámítás okozza, ugyanis mindhárom növény esetében 5-ből 3 évben volt magasabb az EBITDA a gyengébb minőségű földeken, az egyes növényeknél pedig más-más években fordult elő.

A gépesítettségben nem látszik nagy eltérés a gyenge és átlagos földek között, a kiugró értékcsökkenési érték a jobb minőségű földek magasabb gépesítettségi fokát jelzi.

A gyengébb földeken magasabb EBITDA már a mezőgazdasági év elején, szemléletben megalapozódik. Gyengébb minőségű földeken kevesebb termelési költséggel termelnek, azaz a gazda „nem tesz bele annyit” egy kevésbé jó minőségű földbe, tudva azt, hogy nem ezen a parcellán fog megszületni a növénykultúra azévi megyei hozamrekordja. Betakarítás után még egy dolog figyelhető meg: ugyan – kukorica, napraforgó és repce esetében – kisebb lett a hozam a gyengébb földön, de csak kevéssel. A kettő eredője – azaz érdemben kevesebb input és egy kicsivel alacsonyabb hozam – pedig magyarázza a gyengébb földön elért magasabb fajlagos EBITDA szintű eredményt.

A folyó évet előre megjósolni ezzel az összefüggéssel nem lehet, azt kijelenthetjük, hogy a kedvezőtlenebb földminőség nem mindig, illetve nem minden évben jelent alacsonyabb jövedelmet. 

Szerző: Kittlinger Csaba – Takarékbank Agrárcentrum

Támogatott tartalom! A cikk megjelenését a Takarékbank támogatta.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu