2020. október 24. szombat Salamon

Hírek - Gépek

Érdemes-e fóliázni?

A fejlett kertészeti módszereket jobban alkalmazó országokban elég elterjedt módszernek számít a termőföld fedése, ez a termésbiztonság megteremtését szolgálja. Hazánkban is elég elterjedt módszernek számít, hiszen közel 3500 hektár fedett a magyar termőterületekből, mely alatt főleg kertészeti illetve melegigényes növényeket termesztünk.
 
 

Ma a minőségi áru jelentős, több int két harmada kerül ki növényházi termesztés alól, illetve a magyar zöldségtermesztés mintegy 30 százaléka fedett, ennek bővítésével hozzá lehet járulni, a termésmennyiség illetve a minőség növekedéséhez – derült ki a Magyar Zöldség- Gyümölcs Szakmaközi Szervezet (FRUITVEB) stratégiai tanulmányából, melyet a szövetkezet honlapján olvashatunk.

Miért érdemes ebben gondolkodni?

Hazánkban még annyira nem elterjedt módszer a mobilfólia, melynek rengeteg előnye van, nemhiába alkalmazzák olasz illetve spanyol területeken is. Korábban szántóföldi növények, paprika, szamóca, káposztafélék stb. esetében alkalmazzák.

A vándorfólia egyik legnagyobb előnye, hogy nincs helyhez kötve, így vetésváltásban megoldást nyújthat a monokultúrák káros hatásaira is. Bár jóval olcsóbb, ha a vándorfólia alatt is bevetjük az oltott növényeket, illetve vetésváltást alkalmazunk.

Emellett a termésmennyiség is növelhető, hiszen a paprika esetében például egy hónappal korábban is képesek vagyunk vetni, illetve a tenyészidőszakot is egy hónappal el tudjuk nyújtani, így két hónnappal hosszabb betakarítási időt kapunk, ehhez persze a növényeknek át kell vészelniük a fagyos éjszakákat, mindenestre a jövedelmező képessége kultúránknak nőni fog.

Hogy néz ki?

Hazánkban elsősorban olasz illetve spanyol típusú sátrak a jellemzőek, ezek között a különbség csak a bordák alakja, illetve a sátor szélessége, ezek valamennyire meghatározzák a ház használatának palettáját. Természetesen a magyar időjáráshoz alakítani kell ezeket a külföldi típusokat, illetve fontos szempont, hogy praktikus és költséghatékony megoldást válasszunk.

Olasz típusú fólia esetében a gazdálkodó gyakorlatilag úgy alakítja a sátrat, ahogy a területének adottságai azt engedik, hiszen az öt méter széles, másfél méter bordatávolságú rendszer nem határozza meg annyira, hogy mekkora területen vessük be. Természetesen az sem mindegy, hogy a fóliasátor melyik irányba néz, hiszen fontos, hogy jól szellőztethető legyen, tehát az oldalakon lévő szellőztető nyílások nyithatóak maradjanak, itt a domborzat illetve területünk szél viszonyai a meghatározóak.

A spanyol sátrak nagyobbak, 7,5 méter szélesek, így nagyobb terünk van belül, ez egyes fajták termesztésénél nagy előnyt jelenthet. Viszont az összekötő elemek laposabbak, így a téli időszakban le kell szerelnünk a palástfóliákat.

Ezekben persze megoldható az úgynevezett Richel típus, mely azt jelenti, hogy a fóliasátor teteje egy csörlő segítségével felnyitható, így eredményezve a jobb szellőzést.

Mennyibe is kerül?

A gyakorlatban az a tapasztalat, hogy 100-200 hektárnyi fedett kertészeti területre van igény hazánkban, elsőre borsosnak tűnhet az ára, hiszen a vázszerkezet hektáronként 20 millió forintba is kerülhet, ez éves szintre bontva egy millió forint/hektár, hiszen a váz 20 éves élettartammal tervezhető. Tehát egy hektárra 20 évre négyzetméterenként 2000 forintot kell számolni a vázra, erre természetesen jönnek a belső szerelvények, illetve a fólia, melynek négyzetmétere 300 forint élettartama pedig 2-3 év, tehát hektáronként 3 millió forintba kerül.

Szakemberek véleménye szerint az optimális sátor hossza 50 míg szélessége 60 méter, ez egy negyedhektáros felületet jelent. Ezekkel a számokkal tehát spanyol méretezésből 7 míg olaszból 10 sátorblokkal kell számolni. A technológiával viszont az árbevételünk is módosul felfelé, a szabadföldi technológiával szemben, hiszen a termelési érték 6-8 szorosára is megnő, mivel elkerüljük a fagykárok nagy részét, a szél okozta gondokat, kikerüljük a jégkárt vagy a homokveréseket. Tehát bevételünk átlagban elérheti az 1500 forintot is négyzetméterenként, ami azt jelenti, hogy nagyjából 2-3 év alatt térül meg a beruházásunk, ami nem tűnik hosszú időnek egy ilyen nagy mértékű beruházásnál.


Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    Agrárszektor Konferencia 2020

    Most még a legkedvezményesebb áron

    Öngondoskodás 2020

    Befektetés, vagyon, megtakarítás

    Portfolio Private Health Forum 2020

    Koronavírus és a magánegészségügy

    Budapest Economic Forum 2020

    A magyar gazdasági csúcstalálkozó

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu