Továbbra is általában derült, napos idő várható, de a felhőzet a délnyugati, nyugati tájakról délutántól kissé kelet felé terjeszkedik
Az orosz-ukrán háború kitörése óta több mint egymillió ember hiányzik az ukrán agrárszektorból.
A magyar agrárminiszter úgy gondolja, hogy Franciaország fontos szövetségese hazánknak.
Szigeti Nikolett és Ernszt-Erlich Réka a fejlesztésekről, a generációváltásról és a digitalizációról is beszélt.
A legfrissebb előrejelzések szerint 2025-ben is óriási az igény a támogatásokra a magyar élelmiszeriparban.
A La Niña-nak köszönhetően jóval hidegebb tavaszra van kilátás idén, mint amire a szakemberek számítottak.
Az elmúlt években tapasztalt megugrás végre csökkenésnek indultak a mezőgazdasági árak Magyarországon.
2024-ben is kemény éve volt az élelmiszeriparnak Magyarországon, kérdés, milyen lesz 2025.
Eléggé lesújtó a magyar és az európai uniós a méhészek helyzete, és ez várhatóan a jövőben sem fog változni.
Az idei magyar kukoricatermés közel kétharmada nem volt alkalmas semmiféle élelmiszeripari felhasználásra.
Az agrárium valamennyi szereplőjének törekednie kell a versenyképességet és a hatékonyságot növelő beruházásokra és fejlesztésekre.
Nem csak termelésben, hanem feldolgozásban is nagy szereplő Ukrajna, akivel szemben fel kell venni a versenyt.
Nem volt zökkenő- és feszültségmentes az új Közös Agrárpolitika első éve sem Magyarországon.
Jelentős változások előtt áll az orosz mezőgazdaság, erre nem sokan fogadtak volna.
A legfrissebb előrejelzés szerint növekvő búzatermelés és átalakuló vetésszerkezet várható Ukrajnában jövőre.
A mezőgazdasági igényekre szabott vállalatirányítási rendszerek az agrárcégek legjobb eszközei lehetnek arra, hogy megőrizzék és növeljék versenyképességüket.
A 2022-es Agrárszektor Konferenciát az orosz-ukrán háború és a történelmi aszály határozta meg.
Az orosz-ukrán konfliktus jelentősen visszavetette a magyar vetőmagexportot, különösen a kukorica és napraforgó esetében.
Az AVHGA ügyvezető igazgatójával, dr. Herczegh Andrással beszélgettünk a KAP Stratégiai Terv kapcsán felmerülő kihívásokról és megoldásokról.
Erősíteni kell az együttműködést a magyar mezőgazdaság szereplői között, különben sokan végleg felhagyhatnak a tevékenységükkel.
Kiskertekben főként saját gyökéren nevelt zöldségnövényeket termesztünk, de sok helyen kaphatók már oltott palánták.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.