Az olcsó import termékek kiszorítják a boltok polcairól a magyar élelmiszereket.
Közöljük a tulajdonos az energiaügyi -, valamint az agrárminiszternek írott levelét – a júliusi kormányrendelet miatt veszteséges lett a termelés.
Az almatermés az előrejelzések szerint 11 554 650 tonna lesz, ami 2,5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest az EU-ban.
Kiváló minőségű magyar libahús és -máj kerülhet az asztalokra idén Márton napján.
A hulladéktörvény a vállalkozások számára többletadminisztrációval, esetenként költségnövekedéssel járhat.
Valamelyest növekvő termőterület és a gombabetegségek elleni küzdelem jellemezte az idei hagymaszezont Magyarországon.
Az Unilever ügyvezetője szerint 2024 elején jöhet a mélypont az élelmiszerek forgalmában.
Új technológiák alkalmazására van szükség, ha a jövőben is eredményesesen szeretnének gazdálkodni a termelők.
November 29-30-án rendezi meg a Portfolio Csoport az Agrárszektor Konferenciát Siófokon.
Jó minőségű borokat hozó, aszús évjárat lehet az idei a borászoknak Tokaj-Hegyalján.
A szakmabeliek úgy vélik, hogy az idei szüret után sokan felhagynak majd a szőlőtermesztéssel.
Hosszabb átmeneti idővel jelentősen csökkenthetők a károk a ketrecmentes állattartási rendszerekre történő áttérésnél.
Mi történne a világ mezőgazdaságával, ha a híres-hírhedt gyomirtó már nem lenne elérhető?
Az idén 17. alkalommal megrendezett Coop Rally programja Nyugat-Magyarországot járta körbe.
Komoly kihívásokkal küzdenek a magyar állattartók, a következő időszaktól függ, mennyi ilyen vállalkozás marad meg Magyarországon.
Heti három napon kapnak tejtermékeket a gyerekek a korábbi szünet után újraindult kezdeményezés keretében.
Komoly túlkínálat van jelenleg Németországban a sertéshúsból, ezért is lepte el a Lidl magyarországi boltjait az olcsó német áru.
Átláthatóbb árképzést és magyarázatot követelnek az élelmiszer-feldolgozók – attól tartanak, jövőre még magasabb lehet az EPR-szabályozás terhe.
Sokkal több és jobb minőségű termésre számítottak idén a magyar gazdák a kalászosoknál és a repcénél.
A Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők (MOSZ) szerint a jelenlegi helyzet a pesszimista várakozásokhoz képest is aggasztóbb.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.