Most már biztos: kevesebb alma termett idén az EU-ban tavalyhoz képest

Most már biztos: kevesebb alma termett idén az EU-ban tavalyhoz képest

agrarszektor.hu
A 2023/24-es gazdasági évben az almatermés az előrejelzések szerint 11 554 650 tonna lesz, ami 2,5%-os csökkenést jelent az előző évhez képest. A csökkenést nagyrészt a gyenge beporzás, a szokásosnál nagyobb júniusi gyümölcshullás, valamint az év különböző időszakaiban sújtó aszály és/vagy magas hőmérséklet kombinációja okozta. A minőség várhatóan jó lesz, mivel a jégeső okozta károk Olaszországban és Szlovéniában lokálisak maradtak. A kezdeti készletek nagyon alacsonyak voltak mind a friss alma, mind a sűrített almalé esetében. Ez utóbbi azért fontos, mert a feldolgozó ágazat jelentős mennyiségű gyenge minőségű almát vesz fel.

AGROBÉRLET: 2 KONFERENCIA 1 HELYEN, KOMBINÁLT JEGGYEL 50% KEDVEZMÉNNYEL | AGROFOOD + AGROFUTURE

Az AGROFOOD 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFUTURE 2024 konferenciát május 23-án, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 56 900 Ft + Áfa / fő áron.

Az AGROFUTURE 2024 konferenciánkkal egy helyen rendezzük meg az AGROFOOD 2024 konferenciát május 22-én, melyre az érdeklődők kedvezményes, 50%-os jegyet vásárolhatnak 54 400 Ft + Áfa / fő áron.

Részvételi szándékát az online jelentkezés során jelezheti a regisztráció második oldalán található megjegyzés mezőben az "AGROBÉRLET" kóddal.

A termőterület a 2023/24-es gazdasági évben 1%-kal csökkent. Ez főként a Magyarországon, Csehországban és Lengyelországban bekövetkezett csökkenés eredménye. Kisebb mértékű csökkenés volt tapasztalható Hollandiában, Portugáliában, Németországban, Bulgáriában és Szlovákiában. Csak Olaszországban és Franciaországban nőtt a terület - írja a NAK.

  • Magyarországon az almaültetvények területe az elmúlt 20-25 évben folyamatosan csökkent, az ezredforduló 42 000 hektárjáról napjainkra 20 500 hektárra csökkent. Emellett a termelés szintje viszonylag alacsony maradt, mivel a gyümölcsösök több, mint kétharmada nem rendelkezik öntözéssel és/vagy intenzív termesztési rendszerrel. Kiváló minőségű almát csak intenzíven művelt, öntözött, valamint fagy- és jégkár ellen védett gyümölcsösökben lehet termelni, ellenben ezeknek a modern ültetvényeknek a területe hozzávetőlegesen 2000-2500 hektár Magyarországon. Ez a realitás befolyásolja az ország termelési potenciálját és egyúttal az ágazat jövőjét, mivel az almatermesztés ki van téve az időjárási körülményeknek.
  • Tavaly a cseh gyümölcstermesztők az alacsony felvásárlási árak és a veszteséges termesztés miatt az ültetvények 11%-át kivágták. Áttértek jövedelmezőbb kultúrákra, mint például gabonafélékre vagy repcére.
  • Lengyelországban néhány almatermesztő felhagyott a termesztéssel, szintén más kultúrákra nyergelve át, pl.: cseresznye.
  • Hollandiában és Belgiumban a csökkenés az export visszaesése és az elmúlt évtizedben tapasztalt kiábrándító haszonkulcsok miatt következett be. A korábbi exportpiacok önellátóbbá váltak, ráadásul a holland alma a közép- és kelet-európai almák által támasztott erősebb versennyel szembesült a piacon.
EZ IS ÉRDEKELHET

Termelés

Az előrejelzések szerint 2,45%-kal csökken a termelés az előző évhez képest. A csökkenés Lengyelországban (400 000 tonna), Németországban (182 000 tonna), Ausztriában (46 000 tonna) és Belgiumban (37 000 tonna) a legnagyobb mértékű. Míg Franciaországban és Spanyolországban az előrejelzések szerint nő a termelés, Romániában és Horvátországban is, ugyan kisebb mértékben, az együttes növekedés mégsem elegendő ahhoz, hogy ellensúlyozza a máshol bekövetkezett csökkenést. Bár a termesztési feltételek eltérőek voltak az egyes régiókban, a hideg időjárás okozta rossz beporzási viszonyok a virágzási szakaszban, valamint a szokásosnál nagyobb júniusi gyümölcshullás az összes országot érintette.

Emellett az EU nagy részét az év különböző időszakaiban aszály és/vagy magas hőmérséklet sújtotta. Portugáliában és Spanyolországban tavasszal súlyos aszály, augusztusban pedig hőhullám pusztított, amely Olaszországot és Görögországot is érintette, míg az EU északi és északkeleti részét csapadékhiány sújtotta június/júliusban, majd júliusban és augusztusban nagyobb mennyiségű csapadék esett. A minőség várhatóan jó lesz, mivel a jégeső okozta károk Olaszországban és Szlovéniában nem terjedtek ki az egész országra. Lengyelországban a gombabetegségek gyakoribb előfordulásáról számoltak be, ezek a mennyiségek a feldolgozóiparba kerülnek. A villamosenergiaárak valamivel alacsonyabbak, mint az előző gazdasági évben, de még mindig sokkal magasabbak, mint azt megelőzőleg. Ez megnöveli a hűtőházi tárolás költségeit, ami arra készteti a termelőket, hogy nagyobb arányban kerüljenek a kisebb értékű gyümölcsök feldolgozásra.

EZ IS ÉRDEKELHET

Biotermelés

Az EU biotermelése a 2022-es 722 000 tonnához képest 683 000 tonnára csökken, így a biotermelés aránya az EU teljes almatermelésében 6%-ra csökken. Ez jóval elmarad az EU által 2030-ra kitűzött 25%-os céltól, ami rendkívül valószínűtlenné teszi, hogy ez a cél megvalósuljon. Ágazati jelentések szerint a biotermékek iránti fogyasztói kereslet még jobban szenved a gazdasági nyomás miatt, mint a hagyományos élelmiszerek.

Tagállamonkénti termelés

Lengyelországban az alacsonyabb termésmennyiség a gyenge beporzás, a magasabb gyümölcshullás, valamint a kártevők és gombabetegségek okozta nagyobb nyomás kombinációjának következménye. Az alacsony hőmérséklet és a gyakori esőzések megnehezítették a tavaszi növényvédelmet, ami gombabetegségek kialakulásához vezetett. A kártevők által gyakorolt nyomás is fokozódott. Az alma minősége a 2023/24-es évjáratban régiótól és termelőtől függően nagymértékben változik. Várhatóan a gyengébb minőségű almák feldolgozásra kerülnek. Lengyelországban sok olyan régió van, ahol az időjárás nem tette lehetővé a varasodás elleni hatékony kezelést. Sok gyümölcstermesztő a költségek miatt lemondott a növényvédelemről és a trágyázásról.

EZ IS ÉRDEKELHET

Az olasz termelés az előrejelzések szerint stabil marad, azonban termelési régiók közötti különbségek tapasztalhatók. A mennyiség csökken Veneto régióban (-25%), a tavaszi fagyok miatt bekövetkezett mennyiségi csökkenést ellensúlyozza Alto Adige (+7%) és Trentino (+4%) régió növekedése. A termelőknek kihívást jelentenek a megnövekedett termelési költségek, a geopolitikai instabilitás és a fogyasztás csökkenése.

Németországban a csökkenés a tavaszi fagyok és a változó csapadék mennyiség következménye. A gyümölcs minősége várhatóan kiváló lesz a napsütés, valamint a nappali és éjszakai hőmérsékletkülönbségek jó színeződést eredményeztek. A termelési költségek általános emelkedése mellett a gazdáknak a minimálbér emeléséből adódóan megnövekedett munkaerőköltségekkel kellett szembenézniük.

A 2022. évi termelés visszaesése után (a rendkívüli aszályos időjárás miatt), Magyarország a termelés fellendülésére számított 2023-ban. Az időjárás május óta szinte optimális volt, bőséges csapadékkal és csak rövid hőhullámokkal. Ez azonban többnyire inkább minőségi, mint mennyiségi károkat okoz. A kegyes időjárásnak köszönhetően a gyümölcsméretek még az öntözés nélküli gyümölcsösökben is kedvezően alakultak. A főbb almatermő körzetekben előfordult jégkár.

A román almatermés 3%-os növekedése az ország nyugati régióinak jobb időjárási viszonyai miatt következett be. A gyümölcs mérete és minősége várhatóan jó lesz. Késői fagy és jégeső csak szórványosan érintette a gyümölcsösöket. Az általános költségnövekedés mellett a termelőket a munkaerőhiány is sújtja. Ez valószínűleg arra fogja kényszeríteni a gazdákat, hogy felgyorsítsák a gépesített gyümölcsszedésbe történő beruházásokat.

Szeptember 5-én Közép-Görögországot a Daniel vihar sújtotta rekord mennyiségű csapadékkal a thesszáliai régióban. A Pelion-hegy almatermő területe (Zagora) a legnagyobb mennyiségű csapadékot kapta, 754 millimétert regisztráltak, ez jelentősen csökkentette az almatermést. Ennek ellenére a gyümölcsminőség várhatóan jó lesz. A holland almatermés csökkenése a csökkentett terület és az alacsonyabb terméshozam kombinációjára vezethető vissza. Ez utóbbi a szezon eleji rossz termesztési feltételekből adódik, amit a bimbólikasztó bogár növekvő kártétele tovább erősített.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fajták

Az EU-ban mintegy 25 almafajtát termesztenek 10 000 tonnát meghaladó mennyiségben. Főfajták például: Golden Delicious, Gala típusok és a Jonagold típusok (Jonagold, Jonagored, Red Jonaprince). A termelési szokások eltérőek országonként. Míg Olaszországban, Franciaországban, Spanyolországban, Portugáliában és Romániában a Golden Delicious a legnagyobb területen termesztett fajta, addig Belgiumban és Németországban a Jonagold típusok dominálnak. A Jonagold dominanciája Belgiumban csökkenőben van, évtizedek óta először 50% alá csökken a termőterületének aránya. Ezzel szemben a Gala ma már a második fajta az EU-ban, számos tagállamban termesztik, nem pedig csak néhány tagállamban dominál. Az Idared, amely a 2014-es orosz behozatali tilalom előtt Kelet-Európa egyik vezető fajtája volt, Magyarországon még mindig az első számú fajta, de Lengyelországban és Romániában a második helyre esett vissza, a jövőben várhatóan tovább csökken.

Új fajták, például Pink Lady®, Kanzi®, Rubens®, Tentation®, Wellant, Cameo és Kiku®, az elmúlt években növelték a termelésből való részesedésüket. Dániában, Hollandiában és Franciaországban a legmagasabb a klubfajták aránya. Arányuk a termelési portfóliókban: 33% (Dánia), 14% (Hollandia) és 14% (Franciaország) a teljes termeléshez képest. Növekszik azon fajtáknak száma, amelyek ellenállóak vagy toleránsak az olyan gombabetegségekkel szemben, mint a lisztharmat és a varasodás, mivel ezek a fajták jobban megfelelnek a növekvő bioágazatnak. Ilyen fajták például a Topaz és a Santana. Lengyelországban az almatermesztők a régebbi fajtákat újabb, népszerűbb fajtákra cserélik, mint például: Shampion, Gala és Golden Delicious.

EZ IS ÉRDEKELHET

Fogyasztás

Az alma a legnépszerűbb gyümölcs minden tagállamban, kivéve Spanyolországot, ahol a narancs az első. Az egy főre jutó almafogyasztás azonban az utóbbi években csökkent, mivel a fogyasztók egyre többet esznek inkább bogyós gyümölcsöket (például Németországban) vagy csonthéjas gyümölcsöket (például Spanyolországban). A magas infláció mellett a gyümölcsfogyasztásra további nyomás nehezedik, mivel a fogyasztóknak többet kell költeniük jövedelmükből pl.: villamosenergiára, így kevesebb az élelmiszervásárlásra rendelkezésre álló jövedelmük. Ugyanakkor a gyümölcskategórián belül az alma kevésbé érintett, mivel még mindig viszonylag olcsóbb, mint a bogyós gyümölcsök vagy az egzotikusabb gyümölcsök (pl.: papaya, a datolyaszilva vagy a mangó).

Feldolgozás

A feldolgozás várhatóan 8,9%-kal csökken a 2022/23. évhez képest, ami nagyjából 4,2 millió tonnát tesz ki. A feldolgozásra kerülő mennyiségek várhatóan csökkennek Lengyelországban, Németországban, Ausztriában, Szlovéniában, Litvániában, Portugáliában, Belgiumban és Bulgáriában az alacsonyabb termelés következtében. Ezzel szemben Magyarországon és kisebb mértékben Olaszországban, Franciaországban, Csehországban és Lettországban növekszik, míg Romániában, Hollandiában és Szlovákiában változatlan marad a feldolgozás mértéke az előző évhez képest. A feldolgozó ágazat várhatóan felszívja a gyengébb minőségű étkezési alma jelentős részét, mivel a feldolgozott alma viszonylag magas árai a magas energiaárakkal együtt vonzóbbá teszik a gyengébb minőségű alma ilyen célú felhasználását. Az alma feldolgozási területei közé tartozik az almalé, a sűrített almalé, cider, bor/pálinka, almaszósz, konzervek, almachips és a hámozott alma a pékségek számára. A feldolgozásra felhasznált alma aránya tagállamonként jelentősen eltér, a skandináv országokban egyáltalán nem, Lengyelországban pedig több mint 60%.

EZ IS ÉRDEKELHET

Kereskedelem

Az almakereskedelem nagy része a tagállamok között zajlik. Az elmúlt öt évben átlagosan 1,9 millió tonna almával kereskedtek, míg nagyjából 320 000 és 390 000 tonnát importáltak az EU-n kívülről. Az elmúlt években az EU-n kívülről származó behozatal az EU teljes almakínálatának 3-5%-át tette ki.

Az EU-27 és az Egyesült Királyság közötti kereskedelem

Az elmúlt öt évben 170 000 és 195 000 tonna között ingadozott az EU és az Egyesült Királyság közötti almakereskedelem mennyisége. Az Egyesült Királyságba irányuló fő uniós almaexportőrök közé tartozott Franciaország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Németország és Hollandia. Az Egyesült Királyság különösen fontos célország a francia és a spanyol almaexport számára, mivel e két ország első és harmadik számú exportcélpontja. Az Egyesült Királyság exportja az EU-27-be az elmúlt években jóval alacsonyabb, 7 800 és 53 000 tonna közötti volt, túlnyomó többségében Írországba irányult.

Import

A 2023/24-es gazdasági évben az EU-27 importja várhatóan 3%-kal nő. A legnagyobb volumennövekedés Németországban, Írországban, Dániában, Svédországban, Olaszországban és Bulgáriában várható, míg Lettország, Dánia és Litvánia a legnagyobb százalékos volumennövekedésre számít. Ezzel szemben Franciaország, Ausztria, Románia, Magyarország, Horvátország és Lengyelország alacsonyabb behozatalra számít, mint tavaly. 2022/23-as gazdasági évben az EU-27 almaimportjának mintegy 65%-a a déli féltekéről származott (Chile, Új-Zéland, Dél-Afrika, Brazília és Argentína). Hollandia volt messze a legnagyobb importőr, az EU-27 almaimportjának 28%-át adta. A Hollandiába érkező mennyiség nagy részét azonban nem ott fogyasztják el, hanem más tagállamokba szállítják át. További fontos importáló országok voltak Bulgária, Franciaország, Németország, Írország, Románia, Svédország és Belgium.

EZ IS ÉRDEKELHET

Export

A 2023/24-es gazdasági évben az EU almaexportja az előrejelzések szerint mintegy 30 000 tonnával nő (+2,7%), a Lengyelországból, Franciaországból, Spanyolországból és kisebb mértékben Spanyolországból származó magasabb exportnak köszönhetően. Várhatóan az export stabil marad Szlovénia és Bulgária esetében, az összes többi tagállamban pedig csökken. Az uniós exportőrök remélik, hogy az alacsonyabb indiai termelés miatt többet exportálhatnak oda. A 2022/23-as gazdasági évben Olaszország (39%), Lengyelország (36%), Görögország (6%), Franciaország (6%) és Spanyolország (4%) az EU öt legnagyobb almaexportőre volt. Az Egyiptomba irányuló export jelentősen csökkent, mivel az egyiptomi kormány korlátozásokat vezetett be a devizakivitelre vonatkozóan. Olaszország és Portugália képes volt megduplázni, illetve megháromszorozni a Brazíliába irányuló exportot. A Fehéroroszországba irányuló export ismét csökkent, mivel behozatali tilalmat rendelt el egyes EU-tagállamokkal szemben.

A 2014-es oroszországi importtilalomra válaszul az uniós exportőrök más országokba történő kereskedelem növelésére törekedtek (Kelet-Európa, Észak-Afrika, Közel-Kelet és Brazília). A legsikeresebb országok a megfelelő fajtaválasztékkal rendelkeztek (Gala, Granny Smith, Golden Delicious, Red Delicious) és/vagy képesek voltak új piacokat nyitni még az importtilalom előtt, például Indiában. Olaszország, Lengyelország, Franciaország, Spanyolország, Belgium, Németország és Görögország már exportált Indiába. Lengyelországban a termelők abban reménykednek, hogy az Indiába irányuló export részben pótolhatja az elvesztett orosz piacot. Franciaország növelni tudta Észak-Afrikába, Közel-Keletre és Ázsiába irányuló exportját, ezekben a régiókban folytatott intenzívebb promóciós tevékenységük eredményeként. 2014. október óta Olaszország és Franciaország jogosult az Egyesült Államokba irányuló exportra. Lengyelország megállapodást kötött Vietnámmal és több más ázsiai országgal. Ezenkívül Lengyelország bejutott olyan dél-amerikai országok piacaira, mint Kolumbia, Costa Rica, Francia Guyana és Panama. Az öt legnagyobb uniós exportőr együttesen az EU almaexportjának 91%-át adja a 2022/23-as gazdasági évben.

  • Olaszország: Indiába, Egyiptomba, az Egyesült Királyságba, Brazíliába, Norvégiába, Izraelbe, az Egyesült Arab Emírségekbe;
  • Lengyelország: Egyiptomba, Kazahsztánba, Fehéroroszországba, Indiába, az Egyesült Királyságba és Mongóliába;
  • Görögország: Egyiptomba, Jordániába, Albániába, Szaúd-Arábiába és Izraelbe;
  • Franciaország: Egyesült Királyságba, Vietnamba, az Egyesült Arab Emírségekbe, Kolumbiába és Thaiföldre;
  • Spanyolország: Egyesült Királyságba, Marokkóba, Mauritániába, Brazíliába és Kolumbiába exportál.
Címlapkép: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Támogatott tartalom

Az IKR Agrárral a gabonapiacon az egész kontinens erőforrása a gazdáért dolgozik (x)

Az orosz-ukrán háború miatt a piacokat elöntő olcsó gabona, hazánk legfontosabb olaszországi exportpiacán feltörekvő szerb és román termelők – az elmúlt években a magyar vetésstruktúra fennmaradását a legtöbben az éghajlatváltozástól féltették, de látszik, hogy az agrárium legégetőbb kihívását az erősödő partnerek jelentik.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
AgroFuture 2024
Még a legjobb áron!
AgroFood 2024
Még a legjobb áron!
Agrárium 2024
50% kedvezmény kistermelőknek, őstermelőknek és fiatal gazdáknak!
EZT OLVASTAD MÁR?
Agrárszektor  |  2024. április 14. 06:02