Egyre több alapélelmiszerről kell lemondania az embereknek itthon az elszálló árak miatt.
Elfogyott a magyar termesztésű burgonyakészlet, mostantól hónapokig import krumplikat találhatunk csak a boltokban.
Mire számíthatnak a magyarok az élelmiszerekre kiszabott hatósági árak eltörlése után?
Egyre nagyobb népszerűségnek örvend itthon az édesburgonya, ugyanakkor a termelők nincsenek könnyű helyzetben.
Kiderült, melyik hatósági áras élelmiszer kivezetését bánnák a leginkább a magyarok.
A világ szinte minden táján drágultak az élelmiszerek, de sehol sem olyan mértékben, mint Magyarországon.
Az ENSZ adatai szerint csökkentek az élelmiszerek világpiaci árai januárban decemberhez képest.
Az alapvető élelmiszerekre meghatározott ársapkák kivezetése 3-5 százalékot dob az élelmiszer-infláción.
Hamarosan eljöhet, amire minden magyar várt: csökkenhetnek a lakossági energiaárak és az élelmiszer-drágulás mértéke.
Februártól olcsóbb lesz a liszt Magyarországon, áprilisban pedig véget az élelmiszerdrágulás.
Már majdnem háromszor nagyobb a magyarországi élelmiszer-drágulás az uniós átlagnál.
Elsősorban az északkeleti, északi tájakon maradhat tartósan borult, párás, ködös az idő, másutt fátyolfelhők mellett sok napsütés valószínű
Elsősorban az északkeleti, északi tájakon maradhat borult, párás, egyes részeken tartósabban ködös az idő, de napközben kissé délebbre is megnövekedhet a felhőzet
Az északi, északkeleti harmadban tartósan rétegfelhős, párás maradhat az idő, ott csak kisebb körzetekben szakadhat fel a felhőtakaró
Emlékezetes és rendkívül eseménydús volt a 2022-es év a magyar agráriumban, az Agrárszektor pedig mindent megírt, ami csak számított.
2022-ben a közbeszédet és az emberek mindennapi életét leginkább meghatározó kifejezések egyike az árstop, ársapka volt.
Túlzás nélkül ki lehet jelenteni, hogy búcsút inthetünk az olcsó élelmiszereknek.
Az élelmiszertermelésről is szól az Alapvetés, a Portfolio agráriummal és élelmiszerekkel foglalkozó podcastjének mostani adása.
A 2022-es év sem volt kegyes a szántóföldi növénytermesztéshez és az ágazat szereplőihez Magyarországon.
Kemény év volt a 2022-es, váratlan eseményekben és kihívásokban nem volt hiány az agráriumban.
Van az Európai Uniónak egy szigorú, mégis izgalmas szabályozási területe, ahol a tudomány és a gasztronómia találkozik.
Soha nem látott pusztítást okozott a május elsejei fagy a magyarországi szőlő-bor ágazat számára.
Látszólag visszaesés, valójában szerkezeti átalakulás jellemezte a hazai növényvédőszer-piacot 2025-ben.
Egy azonnali rövid- és középtávú vízügyi cselekvési és kommunikációs terv összeállítására kérték fel Gajdos Lászlót.
Ha összeomlik az észak-atlanti bukóáramlás, feje tetejére állhat az egész agrártermelés.
A szántóföldi növénytermesztés kihívásaira keresi az ország a választ. Egyértelmű a szakmában, hogy a minőség fokozására ma már nem a piaci előny megszerzése miatt szükséges, hanem létkérés.
A kritikus fenológiai időszakokban végzett, jól megválasztott kezelések a termés mennyiségét és minőségét is alapvetően befolyásolják.
A peronoszpóra a szőlő egyik meghatározó gombabetegsége. A fertőzésnek kedvező helyzetben és megfelelő védelem nélkül károsítása nyomán akár 80–100%-os lomb- és fürtkár is kialakulhat.
Újraindulhatnak az elhalasztott agrárberuházások: a pályázati források és a napelemes acélépítés kombinációja hozhat fordulatot.
