Az Európai Mezőgazdasági Bizottság a hatékonyabb, fenntarthatóbb termelésről tanácskozik Budapesten.
A tisztított szennyvíz lehet a megoldás arra, hogy az ipar és a mezőgazdaság is vízhez jusson egy víztechnológiai cég szerint.
Jelentősen enyhítheti az aszály hatásait egy magyar fejlesztésű öntözővíz-kezelő rendszer.
A fejlesztőmunka során kidolgozásra kerül egy olyan precíziós takarmányozási technológia is, amely komplexen kezeli a takarmány táplálóanyag-tartalmát.
Az Alapvetés podcast műsorában utánajártunk, lehetne-e spórolni, ha rövidebb lenne az élelmiszerlánc.
Még bírja a szőlő a szárazságot, de most van az a fázis, amikor a legnagyobb szüksége lenne a tőkéknek a csapadékra.
Jelenleg az éghajlatváltozás jelenti az egyik legnagyobb kockázatot az élelmezésbiztonságra.
80 százalékra szeretné növelni a magyar zöldségek arányát a boltokban a DélKerTÉSZ.
Különösen fontos a fiatal női gazdálkodóknak támogatást nyújtani, hiszen a női gazdaságvezetők ma átlagosan idősebbek, mint férfitársaik.
A gyepek és méhlegelők körül mindig forró a hangulat, de a tét sokkal nagyobb a lakók igazánál.
A K&H díjazottjai olyan előremutató ötleteket mutattak be, amelyek hozzájárulhatnak a magyar mezőgazdaság fenntarthatóbbá tételéhez.
A legjellemzőbb betegségeknek ellenálló szőlőültetvényt hoztak létre a Balaton-felvidéken.
A partnerek együttműködnek a vízgazdálkodásban, klímaalkalmazkodásban és az agrár-élelmiszeripar ökológiai lábnyomának csökkentésében.
Borászat 4.0 – a technológiai újítások sokat segítenek a szőlőtermesztésben és borkészítésben.
Az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet azt vizsgálta, mennyire jövedelmező az ökogazdálkodás Magyarországon.
A "superfood" kifejezés elsősorban marketingcélokat szolgál, és tudományosan nem minden esetben igazolt az egészségmegőrző hatásuk.
A kutatás fókuszában a nagy tenyészértékű tej- és hústermelő szarvasmarhák tenyésztéstechnológiájának és takarmányozásának korszerűsítése állt.
Egy franciaországi cég most alapjaiban akarja felforgatni a bőrszektort legújabb ötletével.
A szarvasmarha-tenyésztést időről időre a klímaváltozás egyik legfőbb bűnbakjaként veszik elő, miközben a vegán étrend sem makulátlan.
Moldován András szerint a legtöbben az állattenyésztésben látják a problémákat, a növénytermesztésről viszont már nem esik szó.
A magyar kacsa- és libaágazat egyszerre küzd gazdasági, piaci és járványügyi kihívásokkal, ugyanakkor lehetőségeket is rejt.
A bambuszokról sokaknak elsősorban a távol-keleti kertek vagy a pandák jutnak eszükbe, pedig egyes fajai valódi mezőgazdasági haszonnövények.
Sós Gergelyt, a Kramp Hungary vezetőjét kérdeztük.
Az idei aszály és extrém meleg az olajnövények termelésére is rányomta a bélyegét.
Míg egész Európában 140 millió kacsát nevelünk fel, addig Kínában ez a szám 3,5-4,5 milliárd között mozog.
