Az „életerős talaj” legalább annyira különbözik a kimerülttől, mint az egészséges és a beteg ember.
A korábbi költségvetési időszakhoz képest háromszor annyi, összesen mintegy 310 milliárd forintnyi forrást kapnak a magyar erdők.
A történteket követően a természetvédelmi hatóság csapata helyszíni szemlét tartott.
Egy előrejelzés szerint 2050-re a pesti oldalon a zárt erdők eltűnhetnek, helyüket sztyeppszerű környezet veheti át.
Tavasszal rengeteg gyönyörű virág nyílik itthon is, azonban sok közülük védett lehet, ezért tilos leszedni!
A vízfolyások és állóvizek mennyiségi és minőségi helyzete romlik, miközben a vízvisszatartás lehetőségei még kihasználatlanok.
A vadvédelmi bírság tízezertől akár kétszázezer forintig terjedhet Magyarországon.
A magashegység jelképének számító állatok száma stabil, és enyhe gyarapodást mutat.
Megkezdődött a KAP ST „Erdőtelepítés és fásítás támogatása” pályázati felhívás társadalmi egyeztetése.
Korábban nem látott mennyiségű támogatás érkezik Magyarországra az erdőterületek növelésére.
A magyar tarka szarvasmarhát tartók jelentős része családi gazdaság keretei között dolgozik.
Borult lesz az ég
Az utóbbi évtizedben számos jövevényfaj jelent meg hazánkban, melyek egy része inváziós kártevőnek számít.
A szarvasgombatermesztők hatékonyabb érdekképviselete mellett döntött a Szarvasgomba-termesztők Országos Egyesületének közgyűlése.
Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég
A Budakeszi Vadaspark, a Pilisi Parkerdő és a Duna Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság 2021-től működik együtt a vadmacska védelme érdekében.
A klímaváltozás olyan gyorsan zajlik, hogy a növényvilág, benne az erdei fafajok, nem képesek lépést tartani vele.
Általában beborul az ég, északkeleten azonban még derült vagy fátyolfelhős idő várható, ott csak napközben növekszik meg a felhőzet
Közeleg az erdészeti támogatási kérelem beadási időszaka Magyarországon, nem árt résen lenni.
Frontvonalban az erdők: szúinvázió, orkán erejű szél és erdőtűz is tépázza a fákat.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
2023-ban olyan megállapodás született a WWF és a K&H között, amelynek célja a biodiverzitás fontosságára való figyelemfelhívás.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.