Agrárpénzek | 2025. április 3. 09:01
Nagy változás jön itthon: több mint 100 ezer hektár földet érint
Újabb támogatási program indul 2025-ben a magyarországi nemzeti parkok fejlesztésére.
2025. december 5. péntek Vilma
Újabb támogatási program indul 2025-ben a magyarországi nemzeti parkok fejlesztésére.
Komoly korlátozásokat vezettek be a Balaton-felvidéki kirándulóhelyeken a járványveszély miatt.
Bár gátépítő tevékenységükkel hozzájárulnak a biodiverzitás megőrzéséhez, a fák kérgének és gyökereinek rágásával komoly károkat okoznak.
A MATE rektora szerint négy területen kell előrelépni a magyar agrárium versenyképességének növeléséhez.
Halálos csapda lehet egy egyszerű sörösdoboz a természetben, ezért kiemelten fontos lenne, hogy ne legyenek eldobva.
A fehér gólya fokozottan védett státusza miatt természetvédelmi értéke 100 ezer forint.
Az elmúlt héten mégis medvére utaló nyomokat találtak a Mátrában a természetjárók.
A ragadozómadarak természetes kártevőirtók: támogatásukkal csökkenthető a pocokkár és fenntarthatóbbá válik a gazdálkodás.
A kerecsensólyom hazánk egyik legikonikusabb madara, egyes elképzelések szerint ez lenne a magyarok totemállata, a turul.
Egy lengyel bükkfa lett Európa fája 2025-ben, míg a magyar induló, az egri platánfa, a 14. helyen végzett a versenyben.
A természeti értékek megóvása érdekében folynak a munkálatok a Budai-hegység fenyveseiben.
Az Anker-araszolót Magyarországon, a mai Budapest területén fedezték fel először, és sokáig úgy hitték, hogy kizárólag itt fordul elő.
A tömeges madármérgezés során elpusztított védett állatok eszmei értéke meghaladja a másfél millió forintot.
A hódok védettek, de túlszaporodásuk esetén szükségessé válhat állományuk szabályozása az ökoszisztéma védelme érdekében.
Ragadós száj- és körömfájás miatt több állattartó helyet zártak be a Balatonnál, korlátozásokat vezettek be a térségben.
Tömeges madármérgezés történt Pest vármegyében, emberre és háziállatokra is veszélyes méreg végezhetett egy fokozottan védett parlagi sassal.
A szakértők szerint technológiai váltásra kényszeríti a balatoni nádaratást a klímaváltozás.
A cél a biodiverzitás védelme élőhely-helyreállítással, erdőgazdálkodás fejlesztésével és környezeti edukációval.
A természetvédelem sikere az állami szerepvállalás mellett a helyi közösségek együttműködésén és a tudományos eredmények alkalmazásán múlik.
Ebben a hónapban a barlangok vannak a középpontban, különleges programokkal várják az érdeklődőket az ország több pontján.
A szereplők szerint a magyar búza megítélése romlott az elmúlt években, és a hazai termés jelentős része ma már csak a kommersz kategóriában versenyképes a külpiacokon.
Mostanra mindenki számára bebizonyosodott, hogy már nem működnek azok a módszerek, amiket 10-20 éve alkalmaztak a gazdák.
Megalapozatlannak tartják az állattartók a felmerülő állatjóléti javaslatokat és még az sem biztos, hogy a fogyasztót érdekli a kérdés.
Csak az integrált, tudásalapú, helyspecifikus tápanyag-utánpótlás jelenthet valódi kiutat a piacot jellemző bizonytalanságból.
A magyarok nem lelkesednek a változásért és nincs igazi kapcsolat a kutatók és a gyakorlat között sem.
Az afrikai sertéspestis (ASP) napjaink egyik legnagyobb állategészségügyi kihívása.
A modern mezőgazdaságban egyre nagyobb szerep jut a digitális adatgyűjtésnek, a precíziós gazdálkodásnak és az okoseszközökre épülő információáramlásnak.
Miért jelent valós előnyt a KWS hibridek alacsony betakarításkori szemnedvessége? Profit és kiszámíthatóság!
A KUHN újdonságai a szántóföldeken: modern technológiák a hatékonyabb, fenntarthatóbb mezőgazdaságért.
