Elképesztő összeget el lehet kérni egy kiló sáfrányért, ráadásul akár még Magyarországon is lehetne termeszteni.
Már letölthetők a dísznövény-szaporítóanyag és zöldségpalánta előállítók és forgalmazók éves bejelentőlapjai.
A más EU-s tagállamból történő állatok mozgatására nem az EU import jogszabályok, hanem az ún. „INTRA” EU kereskedelmi szabályok vonatkoznak.
Attól még, hogy december van, nem jelenti azt, hogy ne lenne teendőnk a kertünkben.
Az erdőgazdálkodás hosszú távú jelentőségéről beszélgetett Áder János legújabb podcastjában.
Az Agrárminisztérium kiemelt figyelmet fordít hazánk biológiai sokféleségének megőrzésére.
Gyakorlati tanácsok a gyümölcsfák és más gyümölcstermő növények őszi ültetéséhez!
A magyar virágárusok bíznak benne, hogy mindenszentek idejére megfelelő készletekkel rendelkeznek.
Eltűnhet a székelyföldi havasi áfonya az európai uniós támogatások következtében?
Áremelésre szólított fel a legnagyobb szövetkezet, ellenkező esetben 50%-kal csökkenhet a zöldségtermelés volumene Flandriában.
Különösen fenyegetett fafaj a bükk, amelynek állományai idén a Mecsekben - de nemcsak ott, hanem az ország más területein is - különösen jelentős aszálykárt szenvedtek el.
Az Európai Bizottság az oltalom alatt álló eredetmegjelölések és földrajzi jelzések nyilvántartásába vette a Nagykörűi ropogós cseresznyét (OFJ).
Új támogatási lehetőségek jelentek meg a mezőgazdasági termelők és az erdőgazdálkodók számára.
6000 ismeretlen származású palántát foglaltak le, az illegálisan működő forgalmazókkal szemben kívánt fellépni a hatóság.
Átlag alatti vetőmagtermést valószínűsít itthon a terméktanács.
Nem csak a piacokon, boltokban lehet friss, magyar cseresznyét venni.
Klímahiszti nincs, klímaválság van.
Komoly kihívást okoz az éghajlatváltozás, és annak kezelése.
Kevesebb dinnye terem az idén, és később lép piacra Görögországban.
A fajtaoltalom befektetés a jövő mezőgazdaságába.
Kiskertekben főként saját gyökéren nevelt zöldségnövényeket termesztünk, de sok helyen kaphatók már oltott palánták.
Új kutatások célja, hogy a hiányzó információk révén jobban megértsük az ökoszisztémák változásainak globális hatásait.
A precíziós technológiák alkalmazása és a rezisztenciakezelés ma már nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség a fenntartható és versenyképes kukoricatermesztés érdekében.
Volumenében továbbra is takaréklángon van a termékpálya, értékben pedig még csökken is.
A kiskertek művelése az öngondoskodáson túl állandó elfoglaltságot és új célt is adhat a hátrányos helyzetű családoknak.
Az elmúlt évek időjárási anomáliái – különösen a csapadékszegény, aszályos tavaszok – folyamatosan növelik a posztemergens gyomirtási technológiák jelentőségét a kukoricatermesztésben.