Még néhány napig EXTRA EARLY BIRD ár a Portfolio Agrárium 2026 konferencián!
A márciusi Agrárium 2026 Konferencia tradicionálisan hiánypótló esemény, és hasznos lehet a hazai agrárium minden méretű agrártermelői vállalkozása, a termelőket kiszolgáló inputszektor, az élelmiszeripari és élelmiszerkereskedelmi társaságok, illetve a szakmai, érdekképviseleti és államigazgatási szervezetek számára.
Csoportos kedvezmények már 2 főtől: 2 fő jelnetkezése esetén, 10%, 3 fő estén 15%, 4 vagy több fő jelentkezése esetén 20% kedvezmény! A kistermelők és fiatal gazdák pedig most 30.000 Ft + áfa összegért vehetnek részt a tavasz meghatározó agrárgazdasági eseményén!
A kertészek zöme általában kisebb kertben gazdálkodik, így csak kevés vetőmagra van szükségük, így a megvásárolt tasakban levő mag egy része is a fiókba kerül, hogy majd a következő évben vessék el - írja a hobbikert.hu. Azt ugyanakkor sokan nem tudják, hogy a vetőmagok tárolása és az öreg magok elvetése veszélyes dolog, mert ha a mag elvesztette csírázóképességét, és nem kel ki, akkor a vetést csak megkésve lehet megismételni, és az ilyen vetésből ritkán számolhatunk jó terméssel. A megvásárolt vagy a saját termésű vetőmagot érdemes hűvös, szellős, száraz helyen tartani, lehetőleg papír- vagy vászonzacskóban, viszont a műanyag fóliazacskókat kerüljük el, mert ezek nem alkalmasak vetőmagvak tárolására.
Mutatjuk tehát, hogy melyik zöldségmagot meddig lehet veszélytelenül felhasználni:
- 6-8 évig csíraképes a görögdinnye, a sárgadinnye, az uborka, a spárgatök és a sütőtök vetőmagja
- 4-5 évig megőrzi a csíraképességét a káposztafélék, a fejes saláta, a spenót, a retek, a paprika és a cikória vetőmagja
- 3-4 évig csírázóképes a borsó, a bab, a paradicsom, a vöröshagyma, a sárgarépa, a zeller, a cékla és a spárga vetőmagja
- 2-3 évig tartható el a petrezselyem, az édeskömény magja
- csupán egy évig szabad tárolni és a következő évben el kell vetni a pasztinák, a feketegyökér és a kapor magját
Ha kétségeink támadnak, hogy a készletünkben levő vetőmag csíraképes-e még, akkor ajánlatos csíráztatási próbát csinálni. Ez nagyon egyszerű dolog: tegyünk porcelántányérba egy réteg vattát és ezt borítsuk le fehér papírszalvétával vagy papírzsebkendővel, majd alaposan nedvesítsük meg. Ezután csipesszel rakjunk rá 100 darab magot, és fedjük le szalvétával, amit ismét megnedvesítünk. Az edényt végül alufóliával takarjuk le a kiszáradás megakadályozására. A borsó és a bab már 3-4 nap múlva csirázni kezd, a paprika és a paradicsom csak 5-6 nap múlva. 10-12 nap elmúltával számoljuk meg az ép, egészséges, erőteljesen fejlődő csírákat és a nem csírázó magvakat is. Ezek arányából könnyen kiszámíthatjuk, hogy az előírtnál mennyivel több magot kell elvetnünk ahhoz, hogy teljes növényállományunk legyen.
