2019. november 15. péntek Albert, Lipót

Hírek - Növény

2019-től jöhet az 5 százalékos áfa a zöldségeknél és a gyümölcsöknél

Reális az esély arra, hogy a zöldség- és a gyümölcságazatban intenzív növekedés indul el, ha 2019-től 5 százalékra csökken a 27 százalékos jelenlegi áfakulcs – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nemrég megalakult kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke. A stratégiai elképzelések szerint a termelést hosszabb távon meg lehetne duplázni, így a teljes kertészeti ágazat éves teljesítménye akár a 800 milliárd forintot is elérhetné. Az előrelépéshez ugyanakkor mintegy százmilliárdos fejlesztést is végre kellene hajtani.
 
 

A statisztikák szerint a kertészet ma évi 400 milliárd forint termelési értéket állít elő. Hogyan oszlik ez meg az egyes ágazatok között?

A zöldségféléken és a gyümölcsökön kívül a kertészeti ágazathoz soroljuk a körülbelül évi 60 milliárd forintos termelés értéket képviselő szőlő-bor ágazatot, a 20 milliárdos gyógynövénytermelést és a mintegy 60-70 milliárd forintos dísznövényszektort. A zöldség- és gyümölcstermelés teszi ki a 400 milliárd forint fennmaradó részét, ami 250-260 milliárd forintos termelési értéket jelent.

A stratégiai elképzelések arról szólnak, hogy a jelenlegi teljesítményt hosszabb távon meg lehetne kétszerezni, vagyis akár évi 800 milliárd forintra lehetne növelni. Elsősorban mely növényfajoknál van esély látványos növekedésre?

A kertészeti ágazat termelési értékének duplázódásához elengedhetetlen, hogy a fejlesztések megfelelő irányba haladjanak, illetve optimalizálódjon a termelési képesség. Látványos növekedést csak abban az esetben lehet elérni, ha a feldolgozóipar is fejlődik, az ágazat termelésének a fele ugyanis e szektorba kerül, a fennmaradó pedig a frisspiacon köt ki. A legfontosabb zöldségfajok, ahol szemmel látható növekedést lehetne elérni, a paprika, a paradicsom, az uborka és a csemegekukorica. A zöldborsó helyzete ugyan évente változik, de van benne potenciál és a szabadföldi paradicsomban is hiába volt egy kisebb visszaesés az utóbbi években, most úgy tűnik, itt ismét fejlődés indult. A legnehezebb kérdés talán az alma, mert most a termelés 70 százalékát az ipar használja fel, de jó lenne, ha legalább 50-55 százalék inkább étkezési almaként hasznosulna. A gyümölcsöknél főkent a kajsziban, a meggynél, a cseresznyénél, illetve még az őszibaracknál, a szilvánál, valamint a diónál lehetne elérni komolyabb fejlődést.

A dísznövény ágazatban nagy a nyomás a holland import miatt a vágott és a cserepes növényeknél, de egyre jobban kinyílik a piac a zöldgazdálkodás felé. A gyógynövényeknél egyelőre a piac 70 százalékát a gyűjtött növények teszik ki, van azonban igény a termesztett területek növelésére, és érdemes lenne a gyógynövényfeldolgozást is fejleszteni. A szőlőtermelésnél a legnagyobb problémát mindig a borszőlő ára okozza, amelyet mindenképpen stabilizálni kellene. Ugyanakkor a csemegeszőlő ma viszonylag kihasználatlan terület, ezért érdemes lenne többet foglalkozni vele. Összegezve tehát úgy gondolom, hogy ha a fóliás termelés és az öntözés is fejlődne, az őstermelői státusz helyett családi adózást vezetnének be, illetve a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkenne, akkor látványos fejlődést lehetne elérni a kertészeti ágazatban.

Mártonffy Béla MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A duplázódáshoz – amelyet egyébként a kertészeti stratégiai is célul tűz ki – mekkora értékű ágazati fejlesztésekre lenne szükség?

Amikor 2010-ben elkészült a jelenlegi kertészeti stratégia, akkor 238 milliárd forintnyi támogatás elérése volt a cél. Ebből jelenleg 100 milliárd forint az, ami realizálódik úgy, hogy nincs benne a külön 50 milliárd forintos öntözési támogatás.

Szükség lenne az ágazatban újabb kedvezményes (állami) fejlesztési hitelforrásokra is?


Mindenképpen. Fontos lenne, hogy a termelői-értékesítő szervezetek megtalálják végre a helyüket, jelenleg ugyanis csupán 16-18 százalékos integrációról beszélhetünk, amelyet legalább 40-45 százalékra kellene növelni, de ehhez pénzre és szabályozási változtatásokra van szükség. A másik sarkalatos pont a „post harvest” kérdése, amelyet jóval szervezettebbé kellene tenni. Ugyanakkor akad néhány termékkör is – mint például az alma –, ahol igény lenne az Európai Uniós támogatások mellett speciális tagországi fejlesztésre is.

Ha nem sikerül jobban függetleníteni az ágazatot a természeti hatásoktól – például a fagyoktól és a jégkároktól, továbbra is hektikus és kiszámíthatatlan lesz a termelés. Kockázatcsökkentési szempontból melyek lehetnek a fejlesztési irányok?

Egyértelműen a fagy- és a jégvédelem a főbb fejlesztési irányok. Magyarországnak olyan az éghajlata, hogy kiváló minőségűnek ígérkező termés - jó virágzás és ideális növényvédelem mellett is - akár egyik napról a másikra tönkremehet. A NAK májustól működő jégkármérséklési rendszere is - amely a gazdáknak nem jelent költséget - az éghajlati kockázatok csökkentését szolgálja. Ahhoz azonban, hogy a kockázatcsökkentési fejlesztések megvalósuljanak, mindenképpen szükség van a már említett modernizációra. Egy gyenge, öreg ültetvénynél ugyanis felesleges sokat költeni a védekezésre, tehát elsősorban korszerű termelési rendszer kialakítása a cél.


Hatalmas károkat okoz az ágazatnak a feketegazdaság is, amely a 27 százalékos áfakulcs miatt is virágzik. Mekkora termelési érték tűnhet el a feketepiacon a hivatalos statisztikákból?

A feketegazdaság mindenhol jelen van a kertészeti szektorban, a mezőgazdaságon belül pedig itt a legmagasabb. Jelenleg 30-40 százalékra tehető az az érték, amely eltűnik a feketepiacon, és ha nem csökken az áfakulcs, akkor mindegy, mennyi pénzt költünk fejlesztésekre, mert a befektetések nem lesznek hatékonyak.

Ha 5 százalékra csökkenne az áfa, mekkora többletjövedelem maradna a legális piaci szereplőknél, és ez mennyire gyorsíthatná az ágazat fejlesztését?

Reális fejlődés mutatkozna a kertészeti ágazatban az áfacsökkentés hatására, mert azok a bankok is biztosítanának hitelt, amelyek most a kisebb kimutatott forgalom miatt nem tudnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a támogatások és a banki hitel felhasználásával elkezdhetne fejlődni a szektor. Ha az áfa komolyabb mértékben csökkenne, már a következő szezonban teljesen megváltozna a gazdasági szituáció az ágazatban.

Mekkora esélyt lát arra, hogy 2019-től csökkenhet a zöldség-gyümölcs áfa, és mi a kamara mai hivatalos álláspontja ebben a kérdésben?

A kamara hivatalos álláspontja az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésével kapcsolatban az, hogy amint a költségvetés lehetőséget ad rá, a zöldség-gyümölcs ágazatban kérvényezzük az alacsonyabb – 5 százalékos - áfakulcs bevezetését. A kertészeti és beszállítóipari országos osztály javaslata mindenképpen az, hogy 2019-re már megtörténjen a zöldség-gyümölcs áfa csökkentése, és esélyt is látok arra, hogy ez a közeljövőben meg is valósuljon.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.

    A szakértő szemével

    Támogató:

    Agrárszektor Konferencia 2019

    Most még kedvezményes áron >>

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu