2018. június 18. hétfő Arnold, Levente

Hírek - Növény

2019-től jöhet az 5 százalékos áfa a zöldségeknél és a gyümölcsöknél

Reális az esély arra, hogy a zöldség- és a gyümölcságazatban intenzív növekedés indul el, ha 2019-től 5 százalékra csökken a 27 százalékos jelenlegi áfakulcs – nyilatkozta az agrárszektor.hu-nak Mártonffy Béla, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) nemrég megalakult kertészeti és beszállítóipari országos osztályának elnöke. A stratégiai elképzelések szerint a termelést hosszabb távon meg lehetne duplázni, így a teljes kertészeti ágazat éves teljesítménye akár a 800 milliárd forintot is elérhetné. Az előrelépéshez ugyanakkor mintegy százmilliárdos fejlesztést is végre kellene hajtani.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

A statisztikák szerint a kertészet ma évi 400 milliárd forint termelési értéket állít elő. Hogyan oszlik ez meg az egyes ágazatok között?

A zöldségféléken és a gyümölcsökön kívül a kertészeti ágazathoz soroljuk a körülbelül évi 60 milliárd forintos termelés értéket képviselő szőlő-bor ágazatot, a 20 milliárdos gyógynövénytermelést és a mintegy 60-70 milliárd forintos dísznövényszektort. A zöldség- és gyümölcstermelés teszi ki a 400 milliárd forint fennmaradó részét, ami 250-260 milliárd forintos termelési értéket jelent.

A stratégiai elképzelések arról szólnak, hogy a jelenlegi teljesítményt hosszabb távon meg lehetne kétszerezni, vagyis akár évi 800 milliárd forintra lehetne növelni. Elsősorban mely növényfajoknál van esély látványos növekedésre?

A kertészeti ágazat termelési értékének duplázódásához elengedhetetlen, hogy a fejlesztések megfelelő irányba haladjanak, illetve optimalizálódjon a termelési képesség. Látványos növekedést csak abban az esetben lehet elérni, ha a feldolgozóipar is fejlődik, az ágazat termelésének a fele ugyanis e szektorba kerül, a fennmaradó pedig a frisspiacon köt ki. A legfontosabb zöldségfajok, ahol szemmel látható növekedést lehetne elérni, a paprika, a paradicsom, az uborka és a csemegekukorica. A zöldborsó helyzete ugyan évente változik, de van benne potenciál és a szabadföldi paradicsomban is hiába volt egy kisebb visszaesés az utóbbi években, most úgy tűnik, itt ismét fejlődés indult. A legnehezebb kérdés talán az alma, mert most a termelés 70 százalékát az ipar használja fel, de jó lenne, ha legalább 50-55 százalék inkább étkezési almaként hasznosulna. A gyümölcsöknél főkent a kajsziban, a meggynél, a cseresznyénél, illetve még az őszibaracknál, a szilvánál, valamint a diónál lehetne elérni komolyabb fejlődést.

A dísznövény ágazatban nagy a nyomás a holland import miatt a vágott és a cserepes növényeknél, de egyre jobban kinyílik a piac a zöldgazdálkodás felé. A gyógynövényeknél egyelőre a piac 70 százalékát a gyűjtött növények teszik ki, van azonban igény a termesztett területek növelésére, és érdemes lenne a gyógynövényfeldolgozást is fejleszteni. A szőlőtermelésnél a legnagyobb problémát mindig a borszőlő ára okozza, amelyet mindenképpen stabilizálni kellene. Ugyanakkor a csemegeszőlő ma viszonylag kihasználatlan terület, ezért érdemes lenne többet foglalkozni vele. Összegezve tehát úgy gondolom, hogy ha a fóliás termelés és az öntözés is fejlődne, az őstermelői státusz helyett családi adózást vezetnének be, illetve a 27 százalékos áfa 5 százalékra csökkenne, akkor látványos fejlődést lehetne elérni a kertészeti ágazatban.

Mártonffy Béla MTI Fotó: Kelemen Zoltán Gergely

A duplázódáshoz – amelyet egyébként a kertészeti stratégiai is célul tűz ki – mekkora értékű ágazati fejlesztésekre lenne szükség?

Amikor 2010-ben elkészült a jelenlegi kertészeti stratégia, akkor 238 milliárd forintnyi támogatás elérése volt a cél. Ebből jelenleg 100 milliárd forint az, ami realizálódik úgy, hogy nincs benne a külön 50 milliárd forintos öntözési támogatás.

Szükség lenne az ágazatban újabb kedvezményes (állami) fejlesztési hitelforrásokra is?


Mindenképpen. Fontos lenne, hogy a termelői-értékesítő szervezetek megtalálják végre a helyüket, jelenleg ugyanis csupán 16-18 százalékos integrációról beszélhetünk, amelyet legalább 40-45 százalékra kellene növelni, de ehhez pénzre és szabályozási változtatásokra van szükség. A másik sarkalatos pont a „post harvest” kérdése, amelyet jóval szervezettebbé kellene tenni. Ugyanakkor akad néhány termékkör is – mint például az alma –, ahol igény lenne az Európai Uniós támogatások mellett speciális tagországi fejlesztésre is.

Ha nem sikerül jobban függetleníteni az ágazatot a természeti hatásoktól – például a fagyoktól és a jégkároktól, továbbra is hektikus és kiszámíthatatlan lesz a termelés. Kockázatcsökkentési szempontból melyek lehetnek a fejlesztési irányok?

Egyértelműen a fagy- és a jégvédelem a főbb fejlesztési irányok. Magyarországnak olyan az éghajlata, hogy kiváló minőségűnek ígérkező termés - jó virágzás és ideális növényvédelem mellett is - akár egyik napról a másikra tönkremehet. A NAK májustól működő jégkármérséklési rendszere is - amely a gazdáknak nem jelent költséget - az éghajlati kockázatok csökkentését szolgálja. Ahhoz azonban, hogy a kockázatcsökkentési fejlesztések megvalósuljanak, mindenképpen szükség van a már említett modernizációra. Egy gyenge, öreg ültetvénynél ugyanis felesleges sokat költeni a védekezésre, tehát elsősorban korszerű termelési rendszer kialakítása a cél.


Hatalmas károkat okoz az ágazatnak a feketegazdaság is, amely a 27 százalékos áfakulcs miatt is virágzik. Mekkora termelési érték tűnhet el a feketepiacon a hivatalos statisztikákból?

A feketegazdaság mindenhol jelen van a kertészeti szektorban, a mezőgazdaságon belül pedig itt a legmagasabb. Jelenleg 30-40 százalékra tehető az az érték, amely eltűnik a feketepiacon, és ha nem csökken az áfakulcs, akkor mindegy, mennyi pénzt költünk fejlesztésekre, mert a befektetések nem lesznek hatékonyak.

Ha 5 százalékra csökkenne az áfa, mekkora többletjövedelem maradna a legális piaci szereplőknél, és ez mennyire gyorsíthatná az ágazat fejlesztését?

Reális fejlődés mutatkozna a kertészeti ágazatban az áfacsökkentés hatására, mert azok a bankok is biztosítanának hitelt, amelyek most a kisebb kimutatott forgalom miatt nem tudnak. Ez pedig azt jelenti, hogy a támogatások és a banki hitel felhasználásával elkezdhetne fejlődni a szektor. Ha az áfa komolyabb mértékben csökkenne, már a következő szezonban teljesen megváltozna a gazdasági szituáció az ágazatban.

Mekkora esélyt lát arra, hogy 2019-től csökkenhet a zöldség-gyümölcs áfa, és mi a kamara mai hivatalos álláspontja ebben a kérdésben?

A kamara hivatalos álláspontja az alapvető élelmiszerek áfacsökkentésével kapcsolatban az, hogy amint a költségvetés lehetőséget ad rá, a zöldség-gyümölcs ágazatban kérvényezzük az alacsonyabb – 5 százalékos - áfakulcs bevezetését. A kertészeti és beszállítóipari országos osztály javaslata mindenképpen az, hogy 2019-re már megtörténjen a zöldség-gyümölcs áfa csökkentése, és esélyt is látok arra, hogy ez a közeljövőben meg is valósuljon.

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu