Jön a magyar agrárium kihagyhatatlan toprendezvénye, az Agrárszektor Konferencia | 2023. november 29-30., Siófok
A rendezvény az éves agráresemények összegzése és értékelése mellett hosszabb távú jövőképet is felvázól a résztvevők számára a megalapozott fejlesztési és beruházási döntésekhez. A konferencián a hazai államigazgatási, banki, vállalati és érdekképviseleti szféra csúcsvezetői nyújtanak első kézből származó, releváns információkat, amelyek az agrárgazdaság valamennyi szereplője – a termelők, az élelmiszergyártók és a kereskedők – számára egyaránt hasznos tájékoztatásul szolgálhatnak.
SZAKTANÁCSADÓK FIGYELEM! - NEMZETI AGRÁRGAZDASÁGI KAMARA ÁLTAL AJÁNLOTT RENDEZVÉNY! 4-4 pont kapható az eseményen való részvételért. (A kredit pont érvényesítéséhez mindkét nap külön regisztráció szükséges a helyszínen!)
Kiderült, hogy azokon a területeken, ahol soha nem használtak herbicideket, a gyomok hozamvesztesége az 1960-as évek óta folyamatosan nő - írja a FarmingUK. Az adatok szerint a termés kevesebb mint egyharmada veszett el a gyomok miatt, de 2005 és 2014 között ez az arány már az 50%-ot is meghaladta. A kutatók szerint ez annak köszönhető, hogy a gyomok jobban bírják a felmelegedő éghajlatot, illetve a rövidebb szárú növényeket beárnyékolták a nagyobb gazok.
Csak úgy, mint a növények, sok gyomfaj is részesült a nitrogéntartalmú műtrágyák használatából. Ezen kívül a folyamatos permetezés a gyomirtók szembeni ellenállást is növelte a gazok esetében, ami komoly gondot okozott a termelőknek is.
- mutatott rá egy szakértő, dr. Jonathan Storkey.
Az adatokból az is kiderült, hogy a gyomok arányosan jobban csökkentették a búzatermést azokon a parcellákon, ahol magasabb a nitrogéntartalmú műtrágyát használtak. Azokon a területeken, ahol a gyomokat vegyszerekkel próbálták megfékezni, magasabb búzatermést értek el, ha több nitrogéntartalmú műtrágyát adtak hozzá. A gyomirtók hatásait régóta vizsgálják: az 1960-as évek közepén alkalmaztak herbicideket egyes parcellákon, míg a többin nem. 1969-től pedig el kezdték vizsgálni az adatokat az úgynevezett "zöld forradalom" idején, amikor a nagyobb hozamú búzafajták és a fokozott nitrogéntartalmú műtrágya-felhasználás világszerte elterjedt.
Egyúttal az adatok azt is bizonyítják, hogy a hozamok globális növekedése csak a növényvédőszerek használatának egyidejű növekedésévél volt lehetséges. Összesen 41 gyomfajt regisztráltak a területeken, az ecsetpázsit pedig mindenhol jelen volt, különösen a nagy műtrágya arányú parcellákon.
A gazok terjedését pedig az éghajlatváltozás is elősegíti: 1969 és 2014 között a kísérlet helyszínén mért léghőmérséklet folyamatosan növekedett - az Egyesült Királyságban az átlaghőmérséklet jelenleg nagyjából 2 Celsius-fokkal magasabb, mint 1969-ben volt. Ez pedig számos káros, veszélyes hatással jár, nincsen ez másként a gazok esetében sem. A gyomok jobban reagálnak az egyre melegebb hőmérsékletre, mint a növények, ezáltal sokkal kedvezőbb helyzetben vannak.
- hangsúlyozta dr. Storkey.
-20211005.jpg)
