2021. szeptember 23. csütörtök Tekla

Hírek - Föld

Vészjósló: óriási pusztítást okozhat a globális felmelegedés a Kárpát-medencében

Az éghajlatváltozás az egyik legsúlyosabb probléma, ami a Földet veszélyezteti, ha pedig nem történik változás, annak komoly következményei lehetnek. A Kárpát-medencében is tapasztalhatók már a kedvezőtlen hatások, ha nem lesz javulás, akkor akár az emberi ivóvíz is veszélyben lehet, valamint extrém árvizekre és szárazságra is számítani kell a jövőben.
 
 

Környezetünkben a víz állandó körforgásban van. Mivel szilárd, folyékony és légnemű halmazállapotban is létezik a Földön uralkodó hőmérsékleti és nyomásviszonyok között, az összes földi szférában megtalálható - írja az Infostart. A vízkészletek állapotára a globális felmelegedés és a szélsőséges időjárás jelentős hatással van, a víz alapvető szerepet játszik az élet fenntartásában, a globális léptékű energetikai folyamatok, valamint az éghajlat szabályozásában. A vízgőz a legjelentősebb üvegházhatású vegyület a légkörben, hozzávetőleg a teljes légköri üvegházhatás 60 százalékáért felelős.

Az emberiség is felelős 

Általánosságban elmondható, hogy a korábban is jó vízellátottságú területek egyre nedvesebbé válnak, míg a vízhiányos területek pedig egyre szárazabbá. A trópusi övezetben, Amerika és Európa északi részein növekszik, a mediterrán régióban, Afrika és Ausztrália déli vidékein csökken az évi átlagos csapadékösszeg. A szakember, Bozó László kitért arra is, hogy a tengerszint is emelkedni kezdett ismét a 20. század elejétől kezdve - ezért valószínűleg az antropogén, azaz ember vagy emberi tevékenység által okozott hatások a felelősek.

Egyre gyorsuló mértékben tapasztalhatjuk a szintemelkedést, melynek átlagos mértéke az elmúlt évtizedben 3,6 mm/év volt. Az emelkedést nagyjából fele–fele arányban a jégtakarók és a gleccserek olvadása, illetve az óceánok felmelegedése következtében létrejövő hőtágulás okozza. A folyamatosan emelkedő vízszint nemcsak a tengerszint közvetlen közelében elhelyezkedő lakott területeken, hanemaz ökoszisztémákban és a mezőgazdasági művelés alatt álló területeken is visszafordíthatatlan károkat okozhat.

Az ivóvíz is veszélyben van

A permafroszt kiterjedésének csökkenése szintén meggyőzően mutatja, hogy emelkedik az átlaghőmérséklet. A permafroszt jelentése állandó fagy, örökfagy. Olyan talajra használjuk ezt a kifejezést, mely legalább két éven keresztül fagyott állapotban van - tudhattuk meg az akadémikustól. A jelentős mennyiségű állati és növényi maradványokat is tartalmazó permafroszt mélysége változó, a legvastagabb réteg elérheti az 500 métert is. Elsősorban a sarkvidékek környékén, az északi régiókban – így többek közt Oroszországban, Kanadában, Alaszkában –, illetve magashegységekben fordul elő, például a Himalája hegyei között elterülő Tibeti-fennsíkon. 

A jelenség az üvegházhatást tovább erősíti, hiszen jelentős mennyiségű metán és szén-dioxid szabadul fel az olvadás és a szerves anyagok bomlási folyamatainak felgyorsulása során. Az állandó fagyhatár emelkedése az ázsiai magashegységekben csökkenti az itt tárolt természetes jégtömeget, ami egyúttal a hozzáférhető ivóvízbázis szűkülésével is együtt jár. Ez kritikus helyzetet eredményezhet a térségben, hiszen közvetlenül vagy közvetve több milliárd ember ivóvizét biztosítják ezek a források.

Szárazság és árvizek 

A csapadék egyre szélsőségesebb tér- és időbeli eloszlása növeli az extrém árvizek előfordulását is, ami egyben azt is jelenti, hogy az aszály szempontjából sérülékenyebb területek talajtakarója folyamatosan veszít nedvességtartalmából, és termőképességét elveszítve sivatagossá válhat. Ez a veszély ma már számos európai régiót is fenyeget, köztük Magyarországot is: a Duna–Tisza közi homokhátságot említhetjük példaként, ahol a talajvízszint folyamatos süllyedése mellett a negatív talajtani és ökológiai változások is megfigyelhetők.

Ezen kívül a szárazság növelheti az erdőtüzek kiterjedését és intenzitását is, ami Európában korábban csak a dél-európai országokban jelentett problémát, de ma már a kontinens középső, sőt, északi területein is rendszeres előfordulására kell felkészülnünk. Észak-Amerikában és Ausztráliában térben és időben is egyre kiterjedtebbek lettek az erdőtüzek, amelyek a teljes erdei ökoszisztéma működését is felboríthatják.

Az éghajlatváltozás hatása

Az Országos Meteorológiai Szolgálat megfigyelései alapján az elmúlt 120 éves időszakban országos átlagban csökkent a csapadékos napok száma, a 20 mm-es összeget meghaladó csapadékos napok száma viszont enyhe növekedést mutat. A napi intenzitás, más néven átlagos napi csapadékosság – egy adott periódusban lehullott csapadékösszeg és a csapadékos napok számának hányadosa – a nyári évszakban szintén nőtt. Ez arra utal, hogy a csapadék egyre inkább rövidebb ideig tartó, intenzív záporok formájában hullik. 

Hogyan készülhetünk az extrém változásokra?

Felkészülni nem lehet teljesen ezekre a körülményekre, a meteorológiai szolgálatoknak azonban kulcsfontosságú feladata az élet- és vagyonvédelemhez kapcsolódó veszélyjelző tevékenység minél pontosabb és a lehetőség szerinti legnagyobb időelőnnyel való végrehajtása. Ez különösen fontos a tavi viharjelzés, a repülésbiztonság vagy a nagy tömegeket vonzó szabadtéri rendezvények biztosítása esetében.

Az adaptációs folyamatot segítik az éghajlati modellszámítások, amelyek többek között az elkövetkező évtizedekben várható hőmérséklet-, csapadék- és aszályviszonyokra adnak számszerű becsléseket. Magyarországon az extrém vízjárás mindkét végletére, tehát az árvizekre és a tartós aszályokra is fel kell készülnünk, amelyek akár viszonylag rövid időn belül is váltakozhatnak

- mondta Bozó László.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu