Varga István, a FruitVeB alelnöke a Világgazdaságnak elmondta, alapvetően határozta meg a hagymapiacot, hogy már 2021 decemberétől elindultak felfelé műtrágya- és növényvédőszer-árak, valamint az input anyagoknál ellátási nehézségek is adódtak, majd ebben a helyzetben tört ki az orosz-ukrán háború. Európában mindezek hatásaként körülbelül  9 százalékkal csökkent a hagyma vetésterülete, ami - egy normál évjárathoz képest - önmagában 500 ezer tonna kiesését jelentett. Ezt tetézte a tavalyi pusztító aszály, ami további 20 százalékkal csökkentette a betakarítható mennyiséget, így összességében a kontinensen 1,5-2 millió tonnával kevesebb hagyma termett. Varga István szerint azonban ennél is nagyobb mennyiség hiányzik Európában, hiszen Ukrajna a 10-15 legnagyobb hagymatermelő ország egyike, az EU és Nagy-Britannia pedig békeidőben évi egymillió tonnát is importált onnan. Ukrajnában egyébként jelentős nyugat-európai befektetések vannak zöldségtermelő farmokban.

Egyre többen termesztenek így növényeket Magyarországon: tudnak valamit?

Kitörési lehetőséget kapnak a magyar zöldségek az extrém időjárási körülmények, az energia- és az inputanyagárak emelkedése miatt átrendeződő piacon.

Bár például egyes spanyolországi régiókban 25-30 százalékkal is csökken a vöröshagyma termőterülete, Magyarországon éppen ellenkező irányú folyamat várható. Az AKI adatai szerint tavaly 1360 hektár volt a hagyma termőterülete, idén azonban 10-20 százalékos növelése várható - ez pedig Magyarországon kívül más kelet-európai országokban, például Szerbiában és Szlovákiában is bekövetkezik. Az is várható, hogy a termelők egyre inkább a tárolás felé fordulnak, akár annak a rövid idejű formája felé is. A fogyasztóknál viszont ár elért egy "kritikus szintet" a hagyma ára, hiszen olyan drága lett, hogy vannak, akik már nem teszik a kosarukba. A hazai kiskereskedelmi ár december környékén beállt 600 forintra és stagnált is.