Mi lenne velünk glifozát nélkül?

Mi lenne velünk glifozát nélkül?

agrarszektor.hu
A glifozát a legszélesebb körben használt gyomirtó szer Amerikában, amelyet az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) 1974-ben vett először nyilvántartásba növényvédő szerként. Azóta hatékony, költséghatékony gyomirtó eszköznek bizonyult, bár az elmúlt években egyre többen követelték a szer engedélyének visszavonását, használatának teljes betiltását. De mi is történne az amerikai gazdákkal, ha a glifozát többé nem lenne elérhető számukra? Milyen következményekkel járna ez a gazdatársadalom, és az ország mezőgazdasága számára? Az agrár-élelmiszeriparra specializálódott Aimpoint Research a legújabb elemzésében erre kereste a választ.

Rangos agrárdíjak az Agrárszektor Konferencián!

A Portfolio Csoport az idén 12. alkalommal rendezi meg siófoki Agrárszektor Konferenciáját, amely az ágazat egyik legnagyobb és legjelentősebb szakmai eseményének számít. A december 4-5-i kétnapos rendezvényen immár 10. alkalommal adjuk át 9 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.

Nevezzen szeptember 15-ig!

Annak ellenére, hogy az Egyesült Államok Környezetvédelmi Hivatala (EPA) biztonságosnak minősítette a glifozátot, a széles körben használt gyomirtó szer továbbra is vitákat vált ki - olvasható a Future Farming oldalán. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban potenciálisan rákkeltőnek minősítette a szert, igaz, az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) a 2023 júliusában közzétett elemzésében már nem azonosított kritikusan aggályos területeket az emberekre és állatokra, illetve a környezetre jelentett kockázat tekintetében a gyomirtóként hasznosított glifozátot illetően.

Az Aimpoint Research friss jelentésében azonban arra a megállapításra jutott, hogy a glifozát kivonása a piacról jelentős következményekkel járna az amerikai gazdákra, a gazdaságra és a környezetre nézve. Amint azt Gregg Doud, az Aimpoint Research vezető közgazdásza is kifejtette,

bár a piacok alkalmazkodnának egy glifozát nélküli világhoz, ez jelentős költséget jelentene a gazdálkodóknak, és az üvegházhatású gázok gyors felszabadulását okozná, ami visszafordítaná az évtizedek óta elért természetvédelmi és fenntarthatósági eredményeket.

Az amerikai gazdák komoly versenyhátrányba kerülnének a glifozát nélkül

A jelentés készítői arra a következtetésre jutottak, hogy a glifozát mint mezőgazdasági eszköz megszüntetése a gyomirtás céljából végzett talajművelés növekedéséhez vezetne, ami növelné az amerikai gazdálkodók költségeit, csökkentené a talaj szén-dioxid-megkötését, és növelné a további üzemanyag-felhasználásból származó kibocsátást. A jelentés szerint glifozát nélkül:

  • Az amerikai mezőgazdaságban a talajművelés növekedése és a takarónövények számának csökkenése miatt akár 34 millió tonna CO2 is felszabadulhatna. Ez 6,8 millió autó kibocsátásának vagy közel 36,5 millió hektárnyi erdő megkötő-képességének felelne meg.
  • A gazdálkodóknak a korlátozott kínálat és az alternatív termékek magasabb ára miatt 2-2,5-szeresére emelkednének a ráfordítási költségeik. Ez a költségnövekedés ráadásul a kisebb gazdaságokat érintené aránytalanul nagy mértékben.
  • A talajművelés növelése több mint 1,9 milliárd dollárral növelné a termelési költségeket.
  • A megnövekedett termelési költségek hosszú távon inflációs nyomást gyakorolnának az élelmiszerárakra a fogyasztók számára.
  • Idővel több alternatíva is elérhetővé válna, de ehhez több évre és jelentős beruházásokra lenne szükség. Ez pedig mind a gazdálkodók, mind a környezet számára jelentős többletköltségekkel járna.

A jelentés konklúziója szerint a glifozát elhagyása nem lenne jelentéktelen. Mint írják, ez a szer volt a katalizátora volt a mezőgazdasági robbanásszerű fejlődésének az elmúlt évtizedekben, elvesztése pedig gátolná néhány új generációs innováció fejlődését. Ez, valamint a szabályozási intézkedések megnövekedett politikai kockázata visszavetné a további kutatást, fejlesztést és az új technológiák fejlesztésére irányuló beruházásokat.

Az Aimpoint Research elemzői szerint a glifozát elvesztésének hatásai a megújuló üzemanyagoktól kezdve az élelmiszer- és takarmányköltségekig végighúzódhatnak az egész áruforgalmi értékláncon. Bár a legsúlyosabb hatások a mezőgazdasági üzemek szintjén jelentkeznének, a talajművelés nélküli és egyéb természetvédelmi gazdálkodási gyakorlatok csökkenése miatt megnövekedett szén-dioxid-intenzitásban bekövetkező marginális változások csökkenthetik a megújuló üzemanyag-alapanyagként használt kukorica és szójabab iránti piaci keresletet, és az élelmiszer- és takarmány-felhasználás esetében emelkednének az alapanyag termelési költségei. Ez két olyan nem szándékolt, alapos megfontolást érdemlő hatás lenne, amelyek magasabb összköltségét a megújuló üzemanyagok, valamint a hús, a baromfi, a tejtermékek és a tojás végfelhasználói is viselnék.

Végezetül, a glifozát-felhasználás bármilyen szabályozásból eredő csökkenése az Egyesült Államokban valószínűleg nem fogja megváltoztatni a glifozát vagy a glifozáttűrő növényfajták elfogadottságát vagy használatát a világ fő kukorica-, szója- és gyapottermelői körében. Az amerikai mezőgazdasági termékek viszont jelentős versenyhátrányba kerülnének világszerte.

És mi a helyzet Európában?

A WHO által korábban potenciálisan rákkeltőnek minősített növényvédőszer használatának jelenlegi engedélye az Európai Unióban 2023 decemberének közepén jár le, ezt követően a tagállamoknak kell dönteniük a további engedélyezéséről. Az Európai Vegyianyag-ügynökség (ECHA) 2022-ben elvégezte a glifozát kockázati értékelését, és arra a következtetésre jutott, hogy az nem felel meg a rákkeltő, mutagén vagy a reprodukcióra káros anyagként besorolás tudományos kritériumainak. A hivatal által kiadott tanulmány szerint a vizsgált kockázatok nem olyan nagyok, hogy továbbiakban meg kellene tiltani a glifozát használatát. Az ECHA arra viszont felhívta a figyelmet, hogy bizonyos területeken még hiányoznak a szükséges adatok. Így azonban még nem lehet egyértelmű következtetéseket levonni a glifozát biológiai sokféleségre gyakorolt hatásáról sem.

A glifozát veszélyességét illetően egy világszerte kimagasló tudományos elismertséggel rendelkező szaklap, az Environmental Pollution 2020. októberi számában is megjelent egy tanulmány, amelyet magyar kutatók készítettek. A kutatócsoport eredményei szerint a glifozát hatóanyag önmagában nem volt káros befolyással egyik tesztszervezetre sem. Ezzel ellentétben az ún. inertnek (semlegesnek) elkönyvelt formázó anyagokat is tartalmazó készítmények közül mindegyik toxikus volt mind az akut, mind a krónikus Aliivibrio fischeri sejttoxicitási tesztben. Köztük 10 készítmény hormonálisan aktívnak (ösztrogén- és/vagy androgénhatás) bizonyult már a mezőgazdasági és kertészeti gyakorlatban ajánlott alkalmazási koncentrációk tizedében is.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
Növény

Megfő, megég a gyümölcs a fákon

Beindult a kényszerérés, egyre nagyobb problémát okoz a gyümölcságazatban is az extrém hőség és az erős UV-sugárzás párosa.

Támogatott tartalom

Fókuszban a tányérvédelem (x)

A napraforgó termésbiztonsága szempontjából az első kezelés kulcsfontosságú, de nem szabad megfeledkeznünk a tányér védelméről sem, mely a további minőség- és mennyiségmegőrzés záloga.

FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Sustainable World 2024
Egy konferencia a jövő vállalatainak
Fókuszban a KKV versenyképesség - Herceghalom
Ingyenes KKV rendezvény Herceghalmon
EZT OLVASTAD MÁR?