Már csak néhány nap és ismét együtt a hazai agrárszakma az Agrárszektor konferencián Siófokon!
Az idén először 3 napos konferencián előad többek között Nagy István, Áder János, Bige László, Gyuricza Csaba, Éder Tamás, Feldman Zsolt, Jakab István, Harsányi Zsolt, Makai Szabolcs, Szabó Levente, Kulik Zoltán, Hollósi Dávid és még sokan mások...
Ne maradjon le az év egyik legjelentősebb agrárszakmai eseményéről!
Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2024.02.22.) napon.
2024.02.22. csütörtök: Nyugat felől tovább vastagszik a felhőzet, és általában erősen felhős vagy borult lesz az ég. Az északi területeken előfordulhat délutántól gyenge eső. A déli, délnyugati szelet élénk, elsősorban a nyugati országrészben erős, olykor viharos lökések kísérik.
A legmagasabb nappali hőmérséklet döntően 11 és 16 fok között valószínű, de az északi, északkeleti határszélen kissé hűvösebb maradhat az idő. Késő estére 7 és 12 fok közé hűl le a levegő.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatással nem kell számolni, de a légkör magasabb szintjein zajló melegedés miatt akár gyenge melegfronti hatásokat is tapasztalhatunk, mint fejfájást, teljesítőképesség-csökkenést, vérnyomásváltozást.
A következő napon várható időjárás
2024.02.23 péntek: Többnyire erősen felhős vagy borult lesz az ég, a Tiszántúlon lehet vékonyabb, szakadozottabb a felhőzet. Hazánk északnyugati felén szórványosan előfordul eső, zápor, délkeleten kisebb a csapadék esélye. A délnyugati, déli szél sokfelé megerősödik, néhol viharossá fokozódik. Délután 10 és 17 fok között alakul a hőmérséklet, délkeleten lesz a melegebb.
Friss híreink:
Megszólalt a növénytermesztő: ez az év nehezebb lesz, mint az előző kettő
2024. februárjában csak azt tudom mondani, hogy ez az idei év sokkal nehezebb lesz, mint az előző kettő - mondta Tóth Emil, a Sárrét Kft. ügyvezetője az Agrárszektornak. A Fejér vármegyei gazdaság, illetve a köréje szerveződő cégcsoport vezetője nyerte el az Év növénytermelője díjat az Agrárszektor 2023 Konferencián. A szakember szerint a jelenlegi tervezhetetlen helyzetben arra sincs esély, hogy a növénytermesztők legalább nullára kihozzák a mérlegüket. Tóth Emil úgy látja, hogy amíg nem kezdenek el emelkedni a terményárak, az uniós támogatás lenne a gazdák számára az egyetlen megoldás.
Terem-e idén haszon a növénytermelésben? - Megtudhatja az Agrárium Konferencián
Folytatódik a lejtmenet a terménypiacokon vagy az idén újra áremelkedésre számíthatnak a szántóföldi növénytermelők? - ez lesz az egyik kiemelt szakmai témája az idei Agrárium Konferenciának, amelyet március 19-én rendez meg Kecskeméten a Portfolio Csoport. Az eseményen szó lesz a mezőgazdasági inputpiacokon várható idei legfontosabb változásokról és trendekről is.
Keserű méz: váratlan fordulat az ukrán importnak adott zöld lámpa
A lehető legváratlanabb fordulatot jelentette a méhésztársadalomnak az, hogy egy hétfő este megjelent kormányrendelet kivette a mézet az importtilalom alá eső ukrán termékek közül, ezzel korlátlanul és vámmentesen jöhet Magyarországra az ukrán méz. A hazai méhészeti ágazat régóta szenved a lanyha kereslettől és a mélyponton mozgó felvásárlási áraktól, az olcsó, nagy tömegben érkező ukrán méz miatt további, jelentős pozícióromlástól tartanak a termelők. A szakminisztérium szerint ugyanakkor a tilalom rontotta a mézkereskedők versenyképességét európai szinten, márpedig működésük fontos a magyar méz exportja miatt is. Bross Péter OMME-elnök pedig úgy nyilatkozott: tévedés azt hinni, hogy a gyenge felvásárlási árakat az ukrán méz okozza, az ugyanis nem képes az itthoni árakat alakítani, csak európai szinten hat a piacra.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Kamu, hogy 2019 lett volna az utolsó békeév: színt vallottak a magyarok, ők inkább a válságokat bírják
Hiába a rekord magas koronavírus-járvány alatti halálozás Magyarországon vagy az egekbe szökő infláció 2022-ben és 2023-ban, friss felmérések arra mutatnak rá, hogy a magyarok voltaképpen egyöntetűen általánosságban, és az anyagi jólétüket illetően is jobbnak ítélték meg a helyzetüket 2023-ban, mint 2019-ben. Holott 2019-et szokták az utolsó békeévnek mondani a világjárvány kitörése előtt, sőt akkor még nem csak járvány, de orosz-ukrán háború, elszálló energiaárak, megfizethetetlen élelmiszerárak sem voltak. Hiába azonban a gazdasági hanyatlás, az emberek szubjektív gondolatait egy sor másik dolog is befolyásolja, így például a közvetlen környezetük, de nagy jeletősége van a média üzneteinek is. Nehéz tehát megmondani, hogy ténylegesen jobb volt-e az élet 2020 előtt, mint most.
Fajsúlyos változások jönnek a vidéki egyetemeken: erről minden diáknak tudnia kell
A 2024-es felsőoktatási felvételi eljárásban több változást vezettek be a pontszámítás és a követelmények tekintetében. A legfontosabb újdonság, hogy megszűnnek a központi minimumponthatárok és követelmények, az egyetemek és főiskolák maguk dönthetnek arról, hogy milyen szakokhoz kérnek emelt szintű érettségit, és milyen többletpontokat adnak a jelentkezőknek. Az emelt szintű érettségi vizsga nem lesz egységesen kötelező, csak azokon a szakokon, ahol az intézmények előírják. A középszintű érettségi vizsgák kevesebb pontot érnek, mint az emelt szintűek. Felkerestünk hazánk több egyetemét is, hogy megtudjuk, mire számítanak az új felvételi rendszertől, miként határozzák meg pontjszámításukat.