Hamarosan búcsúzhatunk ettől az élelmiszertől? Eltűnhet sokak kedvence?

Hamarosan búcsúzhatunk ettől az élelmiszertől? Eltűnhet sokak kedvence?

agrarszektor.hu
Az arabica kávé a világ második legértékesebb árucikke az olaj után, világszinten mintegy 120 millió ember megélhetése függ ettől a növénytől. A kávétermelésre alkalmas területek azonban 2050-re 50 százalékkal csökkenhetnek a hőmérséklet emelkedése és más éghajlati hatások miatt. A világ egyik fő termőterülete, a brazíliai Cerrado Mineiro már most az életképesség alsó határán van, ezért a kávéipari vállalatok megpróbálják arra ösztönözni a beszállítói láncukban lévő termelőket, hogy alkalmazzanak regeneratív technikákat, hogy ellenállóbbá váljanak.

Idén először 3 napos az Agrárszektor 2024 konferencia!

A Portfolio Csoport év végi Agrárszektor Konferenciája ma már az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény a hazai agrárgazdaságban. A rendezvény exkluzivitását és különlegességét az adja, hogy egyedülállóan átfogó és részletes módon jeleníti meg a mező- és élelmiszergazdaságot érintő legaktuálisabb témákat. A rendezvényre idén először konferencia előesttel is készülünk!

Regisztráljon most még EARLY BIRD áron! 

Az arabica kávé a kőolaj után a második legértékesebb kereskedelmi és fogyasztási árucikk a világon. A kőolajjal ellentétben azonban a jövőben nem fenyegeti a kereslet lanyhulásának veszélye, mivel Ázsiában a felnövekvő középosztályok gyorsan kialakítják a kávézás szokását. Kínában például csak az idei év első felében 30%-kal nőtt a kávéimport - írta meg a Reuters. Brazília adja a világ keresletének csaknem felét, a kávé nagy része a Cerrado Mineiro területéről származik, egy hatalmas szavannáról, ahol a kávét gépi úton, akár 1000 hektáros ültetvényeken szüretelik, ellentétben a kis parcellákkal, ahol a kisbirtokosok fáradságos kézi szedéssel szedik a kávét az olyan hegyvidéki országokban, mint Kolumbia.

A növényt azonban mindenütt példátlan és egyre nagyobb veszély fenyegeti, mivel az éghajlatváltozás szélsőséges időjárási jelenségeket okoz, és az esőzések egyre kiszámíthatatlanabbá válnak, ami a terméshozamokra is hatással van. Az éghajlati szimulációk szerint a kávé termesztésére alkalmas területek 2050-re 50%-kal csökkenhetnek, és az arabica a legveszélyeztetettebb, mivel 18 és 23 Celsius-fok közötti hőmérsékletet és 1000 és 2000 méter közötti magasságot igényel.

A brazil erdőtörvény szerint az ország földtulajdonosainak kötelezően meg kell tartaniuk birtokuk 20%-án a természetes növényzetet, de Montanari gazdaságában ez az arány a 36%-ot is eléri. A kávésorok között őshonos fák sorakoznak, többek között mahagóni, amely kereskedelmi szempontból is értékes, így afféle kiegészítő jövedelemként is szolgálnak. A gazdálkodó szerint azonban ennél is fontosabb, hogy az általa ültetett fák kritikusan fontos ellenállóképességet biztosítanak a térségben tapasztalható aszályos körülményekkel szemben, mivel 30 napra elegendő vízkészlet van a tavacskákban, ami sokkal több, mint a hagyományos módszereket alkalmazó szomszédoknál.

Mindent, amit teszünk, holisztikusan szemlélünk. A kávéültetvényt egy teljes ökoszisztéma egyik részének tekintjük. Szeretem azt mondani, hogy a mi üzletünk itt nem a kávétermelés. Ez egy fotoszintetizáló gyár

- közölte Marcelo Montanari.

Az itáliai felmenőkkel rendelkező termelő gazdasága az egyike a Patrocínio város köré összpontosuló Cerrado Coffee Farmers Cooperative (Expocaccer) 68 olyan farmjának, amelyet a talaj egészségének és megőrzésének garantálására törekvő Regenagri nevű globális szervezet regeneratívnak minősített, és amelyet a Control Union UK tanúsított. Tavaly az Illycaffe olasz kávémárka teljes felügyeleti lánc tanúsítást kapott a Regenagritól brazil kávéjára, és világszerte piacra dobta a Cerrado Mineiro Regeneratív Mezőgazdaság kávé termékét.

Marcelo Montanari azonban a Nespressóval dolgozik együtt a legrégebben és a legszorosabban, először a vállalat tripla A fenntartható beszerzési programján keresztül, 2020 óta pedig a vállalása keretében, hogy túllép a tripla A-n, és 2030-ig a 150 ezer farm 95%-át regeneratív gyakorlatra állítja át. A Nespresso anyavállalata, a Nestle szintén azon dolgozik, hogy teljes kávéellátási láncát átállítsa a regeneratív mezőgazdaságra, de hosszabb idő alatt. A Nestle ezt a Rainforest Alliance-szal együttműködve teszi, amely általánosan elfogadott definíció hiányában a regeneratív mezőgazdaságot olyan gyakorlatok sorozataként határozza meg, amelyek elősegítik a talaj egészségét, megőrzik a biológiai sokféleséget, helyreállítják az ökoszisztémákat és javítják a megélhetést. A nemzetközi nem kormányzati szervezet a beszállítók minősítéséhez létrehozta a regeneratív mezőgazdaságra vonatkozó értékelőlapot a kávéhoz, amely három különböző szinten - bronz, ezüst és arany - halad végig.

A kávétermesztésben is szemlélet- és generációváltásra lesz szükség

Julie Dubost de Ferron, a Nespresso vállalati kommunikációjának globális vezetője szerint a programban résztvevő gazdák támogatása kritikus fontosságú, ha a regeneratív mezőgazdaságot széles körben kívánják elterjeszteni. Brazíliában a Nespresso 24 agronómusnak ad munkát, akik a gazdáknak képzést nyújtanak, valamint őshonos fákat az agrárerdészethez és új kávéfajtákat, amelyeket úgy nemesítettek, hogy ellenállóbbak legyenek a betegségekkel és a szárazsággal szemben. De ennél több kell ahhoz, hogy az idősödő és konzervatív gondolkodású gazdákat meggyőzzék arról, hogy hagyjanak fel az ősi módszerekkel.

Kolumbiában a gazdák úgy nőnek fel, hogy úgy gondolják, hogy „tiszta gazdaságot” kell vezetni, minden mást ki kell venni a talajból, mert az a kávéterméssel versenyez a tápanyagokért. Rengeteg képzésre van szükség ahhoz, hogy elmagyarázzuk, hogy egyes növények segítik a kávét, nem versenyeznek vele. Az agronómusok tehát fontosak, de a legjobban az működik, ha egy másik gazda megosztja a tapasztalatait

- közölte Julie Dubost de Ferron.

A legnagyobb változás a gondolkodásmódban az volt, hogy el kellett engedni azt az elképzelést, hogy a gazdáknak maximalizálniuk kell a kávéültetvényeiket - mondja Cecilia Seravalli Soares, a Nestle Brazília fenntarthatósági marketingért felelős vezetője. Szerinte a termelékenység növelése volt a célja a tripla A programnak, a regeneratív mezőgazdaság azonban kevesebb, nagyobb hozamú kávénövényt ültet, hogy helyet adjon a nagyobb növényi sokféleségnek a gazdaságban. Az átállás azonban nem zökkenőmentes: az első években mind a termelékenység, mint a jövedelmezőség alacsonyabb lesz, mint amit a korábbi, hagyományos módszerű termesztés alatt a gazdák megszoktak. Ez viszont nem olyasmi, amit a világszerte az ágazatban dolgozó 120 millió ember megengedhet magának, akiknek a megélhetése a kávéipartól függ, és akiknek 70%-a öt hektárnál kisebb földet művelő kistermelő.

Elképzelhetetlen összegek kellenének a teljes átálláshoz

A Regenagri nemrégiben kiadott hatásjelentése szerint a tanúsított brazíliai farmokon termesztett kávé 1,99 tonna CO2-egyenértékkel csökkent a kávé tonnájára vetítve, figyelembe véve az üvegházhatású gázok alacsonyabb kibocsátását, elsősorban a csökkentett vegyszerhasználatból és a nagyobb biomassza-megkötésből adódóan, a hagyományos módon termelt kávéhoz képest. Az átlagos vízcsökkenés a kávé tonnájára vetítve 43 368 liter volt. Májusban új betétszabványt vezettek be, amelyet olyan vállalatok, mint az Illycaffe és a Nestle használhatnak majd arra, hogy a fenntarthatósági jelentésekben számszerűsíthetően állítsák, hogy csökkentik az ellátási láncukban az éghajlatra gyakorolt hatásokat. Ez a szabvány lehet az alapja a betáplálási kreditpiacnak is, amelyet az üvegházhatású gázokról szóló jegyzőkönyv fontolgat.

A fő probléma azonban az, hogy mind a betét-, mind az ellentételezési piacról származó finanszírozás csak néhány év múlva érkezhet. Ahogy Santiago Gowland, a Rainforest Alliance vezérigazgatója rámutat, a gazdáknak előzetes finanszírozásra, például alacsony kamatozású hitelekre van szükségük. A Rainforest Alliance többek között innovatív partnerségeken keresztül próbálja áthidalni ezt a szakadékot, mint például a közelmúltban a Mirova nevű hatásbefektetővel, amely 350 millió eurót kíván összegyűjteni, hogy pénzügyi megoldásokat kínáljon a regeneratív mezőgazdasági programjaiba bevont gazdáknak Afrikában, Latin-Amerikában és Ázsiában. Ez még mindig csak töredéke az ENSZ becslésének, amely szerint 2030-ig évente 542 milliárd dollárt kell befektetni a természetalapú megoldásokba, ami a jelenlegi finanszírozás megháromszorozását jelentené.

Címlapkép forrása: Getty Images
NEKED AJÁNLJUK
CÍMLAPRÓL AJÁNLJUK
FIZETETT TARTALOM
KONFERENCIA
Agrárszektor Konferencia 2024
Decemberben ismét jön az egyik legnagyobb és legmeghatározóbb agrárszakmai esemény!
Budapest Economic Forum 2024
Egész napos makrogazdasági konferencia
Fókuszban a KKV versenyképesség - Pécs
Ingyenes gazdasági fórum
EZT OLVASTAD MÁR?