Szerda reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, szerdai (2025.11.12.) napon.

2025.11.12. szerda: Az ország csaknem teljes területén tartósan borult, párás, ködös idő várható, napközben némileg javulhatnak a látási viszonyok. Kisebb körzetekben azonban napos maradhat az idő, illetve szakadozhat a köd, rétegfelhőzet, melyre legjobb esély a hegyvidéki tájainkon van. Legfeljebb jelentéktelen szitálás fordulhat elő néhol. A légmozgás gyenge vagy mérsékelt lesz.

A legmagasabb nappali hőmérséklet általában 5, 10 fok között alakul, a kisebb, napos körzetekben viszont 10 fok feletti maximumok is lehetnek.
Késő estére 2 és 7 fok közé csökken a hőmérséklet.

Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.

A következő napon várható időjárás

2025.11.13 csütörtök: Az ország döntő részén borult, párás, helyenként ködös idő várható, inkább csak kisebb körzetekben süthet ki a nap. Szitálás bárhol előfordulhat. A légmozgás továbbra is gyenge vagy mérsékelt marad. A minimum -1, +6 fok között alakul. A maximum általában 5 és 10 fok között valószínű, de azokon tájakon, ahol elő tud bukkanni a nap ennél több fokkal melegebb lehet az idő.

Friss híreink:

Nem pörög a műtrágyapiac: sok inputról mondanak le a magyar gazdák

2025-ben a harmadik negyedévben az előző év azonos időszakához képest mintegy 20 százalékkal kevesebb műtrágyát vásároltak a magyar gazdák. Ennek egyrészt az alacsony termény árak az oka, de a klímaváltozás és a nemzetközi folyamatok is közrejátszottak abban, hogy sokan inkább kivárnak, és csak a legszükségesebb inputanyagokat vásárolják meg. Az Agrárszektor által megkérdezett szakértők szerint a következő időszakban a nitrogénalapú műtrágyák lesznek a beszerzések középpontjában, ugyanakkor a bizonytalanságok miatt a jövő év elején átmeneti hiány is kialakulhat az egyes import műtrágyákból.

Itt a kegyetlen valóság: kritikus szinthez ért a gyümölcstermesztés itthon

A magyar zöldség-gyümölcstermelés az elmúlt években komoly nehézségekkel szembesült, és mára kritikus pontra jutott. Dr. Apáti Ferenc, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet elnöke - aki részt vesz a decemberi Agrárszektor Konferencián is - szerint az ágazat teljesítménye évek óta csökken, miközben az időjárási szélsőségek, a munkaerőhiány, a szaktudás hiánya és a szervezetlenség együttesen veszélyeztetik a jövőjét. A termelés volumene az utóbbi időszakban mintegy 2 millió tonna körül alakult, ami jelentős visszaesés a 2000-2010 között jellemző 2,5 millió tonnához képest. Ezzel párhuzamosan romlik az exportteljesítmény, nő az importfüggőség, és egyre kevésbé képes az ország a belföldi piacot saját termékeivel ellátni.

Kiderítettük: megéri ma fiatalként a mezőgazdaságban dolgozni itthon?

A fiatal gazdák nemcsak új energiát hoznak az agráriumba, hanem új szemléletet is - de a pálya korántsem könnyű. A klímaváltozás, a piaci kiszolgáltatottság és a generációváltás hiánya egyszerre nehezedik a vállukra. Mégis, egyre több fiatal dönt úgy, hogy vidéken marad, és a termelésben látja a jövőt. Az AGRYA szakértői szerint nem a kor, hanem a hozzáállás számít - és a kitartás, amiből a gazdáknál sosincs hiány.
A fiatal agrárvállalkozók ma már tudatosabban terveznek, nyitottabbak az innovációra és a digitalizációra, miközben a hagyományos értékeket is őrzik. A cél nemcsak a megélhetés, hanem a vidéki életforma és közösségek fenntartása is - ehhez azonban támogatásra, jó példákra és együttműködésre van szükség.

A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:

A mesterséges intelligenciáról vallottak a Bosch kutatói: sokan nem állnak készen arra, ami még jön

A technológiai vívmányok iránti széleskörű érdeklődés kezdete egybeesik az innovációk hirtelen és tömeges megjelenésével. Ezt egyértelműen a 19. századra datálhatjuk, amikor 1-1 feltaláló nevéhez több száz, vagy akár ezer szabadalom is kötődött. Az emberek könnyen adaptálódtak ahhoz, hogy a világ gyorsan változik, a találmányoknak pedig többnyire pozitív, majdhogynem utópikus jelentést tulajdonítottak. Később a science-fiction irodalom továbbment, és olyan technológiákról kezdett el gondolkodni, amelyek az alkotók életében már biztosan (vagy talán soha) nem valósulnak meg - az utópiákat pedig felváltotta a pesszimizmus. A 21. században természetesen már egészen más dilemmákkal, például a technológiai szingularitás problémájával szembesül az emberiség. Ez röviden azt jelenti, hogy a technológiai fejlődés olyan mértékben felgyorsul, hogy azt az emberi agy már képtelen felfogni. Hogy ez a lehetetlen helyzet mégis valamivel könnyebb legyen, a Pénzcentrumon rendszeresen megszólaltatunk tudósokat, jövőkutatókat, hogy könnyebb legyen eligazodni ebben a sokszor kaotikusnak tűnő helyzetben. A mostani cikkben az egyik legfontosabb kérdésnél maradva arra koncentrálunk, hogy hogyan tud a technológia esély, és nem veszély maradni az emberiség kezében, kérdéseinkre pedig Karaffy Zoltán, a budapesti Robert Bosch Kft. digitális transzformációért felelős igazgatója válaszolt.