Csütörtök reggel az ablakon kinézve, nem biztos benne, hogy zavartalanul elvégezheti a napi munkákat? Tudni szeretné várható-e csapadék, lesz-e szél, esetleg lehet-e viharra számítani? Kíváncsi rá, hogy permetezésre alkalmas-e az időjárás, esetleg az ország különböző agrometeorológiai térképei érdeklik? Itt az Agrárszektor napi időjárásjelentése. Ilyen időjárásra készüljön a mai, csütörtöki (2026.07.16.) napon.
2026.07.16. csütörtök: Eleinte nagy területen lesz erősen felhős vagy borult az ég, majd a felhős tájakon fokozatosan felszakadozik, csökken a felhőzet, kisüt a nap. Kora délutánig a Dunántúlon eső, zápor, zivatar egyaránt előfordulhat, majd ez a csapadékzóna az ország középső részei fölé érve legyengül, megszűnik, így délután lokálisan, de inkább az Északi-középhegységben és az Alpokalján lehetnek csapadékgócok. A szél csak zivatarok környezetében lehet átmenetileg erős vagy viharos.
A legmagasabb nappali hőmérséklet 29 és 34 fok között várható. Késő estére 19 és 26 fok közé csökken a hőmérséklet.
Orvosmeteorológiai tájékoztató: Fronthatás nem terheli szervezetünket.
A következő napon várható időjárás
2026.07.17 péntek: Napos idő várható általában kevés gomoly- és fátyolfelhővel, estétől északnyugat felől felhősödésre számíthatunk. Estig csak kevés helyen valószínű zápor, zivatar, majd estétől nagyobb területen lehet csapadék. A Nyugat-Dunántúlon megélénkülhet a déli, másutt gyenge vagy mérsékelt marad a változó irányú szél. A hőmérséklet délután 31 és 36 fok között valószínű.
Friss híreink:
Súlyosan fertőzhet a szőlő betegsége: mutatjuk, hogyan védekezz ellene
A lisztharmat és a peronoszpóra továbbra is a szőlő két legjelentősebb betegsége, amelyek ellen csak megelőző, folyamatos növényvédelemmel lehet eredményesen védekezni. Mindkét esetben kiemelten fontos a permetezések időben történő, előrejelzésre alapozott megkezdése, még a látható tünetek megjelenése előtt, valamint a lombozat teljes és egyenletes fedése. A lisztharmat ellen a legérzékenyebb fejlődési időszakban megszakítás nélküli védelemre van szükség, míg a peronoszpóra csapadékos, párás időben jelent fokozott veszélyt, ezért ilyenkor különösen indokolt a preventív védekezés. A hatékony növényvédelem érdekében célszerű több hatóanyagot tartalmazó, hosszú hatástartamú készítményeket alkalmazni, és a technológiát mindig az aktuális fertőzési kockázathoz igazítani.
Óriási bajban vannak az állattenyésztők: több helyen már a túlélés a tét
A szárazság, a csökkenő takarmánytermés és a legelőterületek hiánya egyre nehezebb helyzetbe hozza a kisebb állattartó gazdaságokat. A Pest vármegyei Tatárszentgyörgyön gazdálkodó Ordasi János szerint az elmúlt időszakban olyan mértékben romlottak a körülmények, hogy a korábbi 250 húsmarhás állományukat jelentősen csökkenteniük kellett. A családi gazdaság ma már jóval kisebb állatlétszámmal működik, miközben a takarmány előállítása egyre nagyobb kihívást jelent.
Itt a kínaiak nagy terve: így épül a világ új élelmiszer-nagyhatalma
Nem véletlen az, hogy minden agrár platformon a jövőkép kereséséről szóló írások sorjáznak. A helyzetünk valóban kritikus, mély, azonnali beavatkozást igénylő. A kérdés: kinek a részéről? A válasz: elsősorban a gazdálkodók részéről, de általában minden agráruniverzumban érintett részéről. Hangsúlyosan az agrárértelmiség felelőssége az, hogy e kátyúból hányan tudunk kikecmeregni. A helyzet egyediségét mutatja, hogy soha még nem volt ekkora nyitottság az agráriumban a változtatásra, mint ahogy soha nem volt ilyen nehéz helyzet sem. Úgy vélem, ezt mára már mindenki megértette. E közös gondolkodást segítheti Kína tudatos agrárstratégiai építkezésének megismerése. Kína globális nagyhatalommá válása példaértékű. Alapja a stratégiai szemlélet, a fegyelmezett együttműködés. Mondhatjuk, ebben több évezredes tapasztalat van a hátuk mögött, de nem intézhetjük el ennyivel.
A Pénzcentrumról és a HelloVidékről ajánljuk:
Megtalálták a globális klímatragédia ellenszerét? A jövőkutató szerint itt a nagy esély, de a kockázatok is óriásiak
A mesterséges intelligencia rohamos terjedése nemcsak a mindennapjainkat alakítja át, hanem egyre súlyosabb, sokszor láthatatlan ökológiai lábnyomot is hagy maga után. Miközben a klímaváltozás és az időjárási szélsőségek már a saját bőrünkön is érezhetők , az AI működését biztosító globális adatközpontok vízigénye a közeljövőben akár meg is duplázódhat , és a létesítmények lokális hőszigethatást, akár 4-5 fokos hőmérséklet-emelkedést is okozhatnak a közvetlen környezetükben. Ugyanakkor éppen ez a sokat vitatott technológia az, amely soha nem látott esélyt is adhat a kezünkbe a válság enyhítésére: az AI elképesztő adatfeldolgozó kapacitása révén forradalmasíthatja a klímamodellezést, az energiahatékonyság javítását és a környezeti kockázatok korai előrejelzését. Mivel a rendelkezésre álló erőforrásaink végesek, létfontosságú megértenünk, hogy a technológia környezeti terhelése vagy a klímavédelemben nyújtott segítsége lesz-e a meghatározóbb a jövőben. Ennek az égetően aktuális és ellentmondásos kérdéskörnek a megértésében Kömlődi Ferenc jövőkutató, a Neumann János Számítógép-Tudományi Társaság kutatója volt a segítségünkre.
