Hírek - Növény

Egyre több ilyen dinnyét árulnak a magyar boltokban: ehhez jobb lesz hozzászokni

Veres Virág Cintia 2022. május 17., kedd 6:00

Óriási léptekkel közelítünk a nyár felé, ami egyúttal azt is jelenti, hogy hamarosan itt van a dinnyeszezon, sokak nagy örömére. Aligha lehet jobb dolgot elképzelni egy forró nyári napon annál, hogy egy édes, hideg dinnyeszeletet elfogyasztunk kint a szabadban. Mivel nagy népszerűségnek örvend ez a gyümölcs, nem meglepő, hogy foglalkoztathat minket a kérdés, hogy vajon milyen lesz az idei szezon? Miben változnak a fogyasztói szokások? Mire számíthatnak a magyar vásárlók? Ezeket most mind-mind megtudhatjuk!

Mondhatni, hogy a dinnye egyfajta „kakukktojás” a gyümölcsök között, hiszen nem minden esetben lehet tudni, milyen minőségű gyümölcsöt teszünk bele a kosarunkba (vagy éppen helyezünk rá a vállunkra). A jó öreg kopogtatás, emelgetés, rázogatás bizonyára mindannyiunknak ismerős lehet, ám nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy így aligha lehet megállapítani a dinnye minőségét. Ennek ellenére megéri zsákbamacskát játszani, hiszen javarészt jó minőségű árukkal találhatjuk magunkat szembe, melyeket élvezet elfogyasztani. A dinnyéből is több fajta közül választhatunk, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületétől pedig megtudtuk azt, hogy

Milyen dinnyét keresnek leginkább a magyarok?

A termelés nagyban meghatározza a választékot, így már a vetőmag-illetve palántavásárlásnál eldől, hogy milyen dinnyék kerülnek majd adott évben a piacra. Görögdinnyéből ezen felül a helyi vásárlói szokások is befolyásolják, hogy adott helyen mivel találkozunk: például áruházláncokba jellemzően maximum 10 kg-ig kerülhet be görögdinnye, de a piacokon, saját értékesítési helyeken ennél sokkal nagyobb példányokkal is találkozhatunk

- fogalmazott az Egyesület munkatársa.

Hozzátette, színben a piros hússzín a jellemző, de a sárga húsú dinnyéket is fellelhetjük egyes üzletekben. A magyar görögdinnyék jellemzően csíkosak, a sárga húsú viszont úgynevezett fordított csíkos, melynek köszönhetően meg lehet különböztetni őket egymástól. Ha pedig valaki nosztalgiázni szeretne, vagy visszarepülne szülei gyerekkorába, néhány évvel ezelőtt megjelent a fekete héjszín is, mellyel rögtön egy kis retro hangulatba lehet kerülni. Érdemes szót ejteni a hagyományos „magos” és magszegény dinnyéről is: utóbbi növekvő tendenciát mutat a világ számos táján, így idehaza is, mely a vásárlóknak kényelmi szempontot, a kereskedelemben akár hosszabb pultontarthatósági időt is jelenthet. Egy biztos: a vásárlók jó, ízletes terméket szeretnének kapni a pénzükért.

A sárga is sláger

A sárgadinnyék esetében mind fajtaszortimentben, mind mérettartományban sokkal letisztultabb a piac, sőt, ami kifejezetten öröm lehet a vásárlók számára, hogy a kialakult ültetési rendnek köszönhetően ma már májustól egészen októberig, tehát közel fél éven át folyamatosan elérhető a hazai finomság.

A dinnye olykor kakukktojás lehet, ezen szeretnénk a jövőben változtatni. A termelők és más ágazati szereplők folyamatosan dolgoznak azon, hogy csak friss, minőségi és megbízható termékek kerüljenek az étkezőasztalokra.

Magos, magszegény vagy sárga?

A sárgadinnye magháza jobban elkülönül, a fogyasztás előtt egyszerűen és gyorsan ki lehet kaparni, például egy kanál segítségével. A görögdinnye esetében ismerünk magos és úgynevezett magszegény dinnyéket is. A magszegény megfogalmazás helyesebb, hiszen teljesen ez sem számít magnélkülinek, mivel apró magkezdeményeket találhatunk benne. A Magyar Dinnyetermesztők Egyesületétől megtudtuk, hogy a mag eltűnése nem egyedülálló folyamat: ugyanez ment végig a mandarin, narancs, szőlő, vagy akár a banán esetében is. Fogyasztói oldalról a mag nélküli verzió egyértelműen magasabb élvezeti értékkel párosul, de fontos lehet tudni, hogy a görögdinnye magjában többek között – a szotyoládéhoz és tökmaghoz hasonlóan – számos esszenciális aminosav, vitamin és ásványi anyag található, melyek mind jó hatással bírnak. A hasznosulásukhoz azonban el kell rágnunk őket, de akár az is jó opció lehet, ha kiválogatva később például teafőzéshez vagy salátákhoz hasznosítjuk a magokat. Ami pedig az árakat illeti, azt mindig az aktuális kereskedelmi helyzet határozza meg. A magszegény dinnyék előállítása termesztés-technológiailag például magasabb költséggel jár, ez időnként meg is jelenik a fogyasztói árakban.

Mi alapján választanak dinnyét a vásárlók?

Mivel a dinnye sok esetben kakukktojás, azt látják, hogy a vásárlók egyre inkább ragaszkodnak a jól bevált vásárlói helyhez, és ez által a termelőkhöz. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a „Keresd a Dinnyést” applikáció segítségével igyekszik segíteni a vásárlóknak a legkiválóbb dinnyés helyek megtalálásában. A nyomonkövetést elősegítve bármilyen végpontot megjelölhetnek a termelők a felületen, legyen ez akár áruház, piac vagy telephely, a vásárlóknak pedig egy térkép segíti a navigálását. Az Egyesületnél bíznak abban, hogy egyre többen fogják igénybe venni az alkalmazást, és segíteni tudják a közvetlen értékesítési csatornák kiépítését is.

Miben különbözik a magszegény és a „magos” dinnye?

A magszegény az úgynevezett triploid hibrid görögdinnye önmagában terméketlen, szükséges számára egy porzó fajta és persze méhek is, akik segítik az átvitelt. Ez azt is jelenti, hogy jellemzően ugyanannyi magszegény dinnye előállításához nagyobb területre, illetve legalább még egy növényre van szükségünk. A növény lehet pl. egy magos dinnye, úgynevezett diploid porzó fajta, vagy csak egy úgynevezett szuperporzó, ami a megtermékenyítést segíti elő, de ez utóbbinak a termése csökevényes, így nem értékesíthető. A porzó választást is alapvetően a termelők piaca határozza meg: ha valakinek a vevői csak magszegény dinnyét várnak el, értelemszerűen nem a másik dinnyét választja mellé. De akárhogy is döntünk, a magszegény dinnye vetőmagja alapjában véve drágább, ehhez jön a másik porzó mag plusz költségként

- tudtuk meg.

Jellemzően egyébként ma már oltják is a dinnyéket, így a palántanevelésre és az alkalmas alanyválasztásra is, később pedig a megfelelő tápanyag-utánpótlásra is kiemelten oda kell figyelni az ízletes és formás dinnyék előállításához.

Valóban egészségtelenebb a magszegény dinnye?

Már nem egy helyen olvashattuk azt, hogy bizony egészségtelen is lehet, ha nem a megszokott magos fajtát választjuk. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, lapunk utánajárt ennek a „legendának” is: a magszegény görögdinnye beltartalmi értékein, vitamin és ásványi anyag tartalmán nem változtat a mag csökevényesítése. A magház tulajdonképpen a dinnye gyenge pontja: ez az a hely, ahol a leggyorsabban meg tud például kásásodni különböző mikrobiológiai folyamatok útján. Ha ezt a gyenge pontot megszüntetik, akkor lényegében még több ízletes dinnyehúst, és több időt kapunk, hogy elfogyasszuk, mert tovább megőrzi a frissességét.

Mi várható idén?

A sárgadinnye termesztésünk stabil, kiemelten a hazai ellátásra fókuszál. Nagyságrendileg idén is várhatóan 450 hektár területen ültetünk ki sárgadinnyét itthon, több ütemben (fóliasátras termelés, szabadföld, majd ismét fóliasátor), ennek közel 90 %-át a sárga húsú Kantalup típus, a fennmaradó 10 %-ot pedig a zöldhúsú Galia típus, úgynevezett cukordinnye teszi ki. A kiültetések jó ütemben zajlanak, ha az idő is kedvező lesz, május végén, június elején megkezdődhet a fóliás dinnyék betakarítása.

A hazai görögdinnyetermesztés azonban a nemzetközi kereskedelem átalakulását nagyon megérezte. Az export piacok elvesztésének eredményeként folyamatosan csökken a hazai termőterület. Az ültetések még javában zajlanak, de a szakmai egyeztetések alapján úgy látják, hogy a tavalyihoz képest idén is mintegy 15-20%-os termőterület csökkenésre lehet számítani Magyarországon. Ez azonban egyáltalán nem veszélyezteti a hazai ellátást, sőt, a termelők most is azon dolgoznak, hogy minden olyan hazai regionális ponton, ahol adott a logisztika és megoldott a tárolástechnológia, újra felépítsék a direkt külföldi piacaikat.

Címlapkép: Getty Images