Mondhatni, hogy a dinnye egyfajta „kakukktojás” a gyümölcsök között, hiszen nem minden esetben lehet tudni, milyen minőségű gyümölcsöt teszünk bele a kosarunkba (vagy éppen helyezünk rá a vállunkra). A jó öreg kopogtatás, emelgetés, rázogatás bizonyára mindannyiunknak ismerős lehet, ám nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy így aligha lehet megállapítani a dinnye minőségét. Ennek ellenére megéri zsákbamacskát játszani, hiszen javarészt jó minőségű árukkal találhatjuk magunkat szembe, melyeket élvezet elfogyasztani. A dinnyéből is több fajta közül választhatunk, a Magyar Dinnyetermelők Egyesületétől pedig megtudtuk azt, hogy
- fogalmazott az Egyesület munkatársa.
Hozzátette, színben a piros hússzín a jellemző, de a sárga húsú dinnyéket is fellelhetjük egyes üzletekben. A magyar görögdinnyék jellemzően csíkosak, a sárga húsú viszont úgynevezett fordított csíkos, melynek köszönhetően meg lehet különböztetni őket egymástól. Ha pedig valaki nosztalgiázni szeretne, vagy visszarepülne szülei gyerekkorába, néhány évvel ezelőtt megjelent a fekete héjszín is, mellyel rögtön egy kis retro hangulatba lehet kerülni. Érdemes szót ejteni a hagyományos „magos” és magszegény dinnyéről is: utóbbi növekvő tendenciát mutat a világ számos táján, így idehaza is, mely a vásárlóknak kényelmi szempontot, a kereskedelemben akár hosszabb pultontarthatósági időt is jelenthet. Egy biztos: a vásárlók jó, ízletes terméket szeretnének kapni a pénzükért.
A sárgadinnyék esetében mind fajtaszortimentben, mind mérettartományban sokkal letisztultabb a piac, sőt, ami kifejezetten öröm lehet a vásárlók számára, hogy a kialakult ültetési rendnek köszönhetően ma már májustól egészen októberig, tehát közel fél éven át folyamatosan elérhető a hazai finomság.
A sárgadinnye magháza jobban elkülönül, a fogyasztás előtt egyszerűen és gyorsan ki lehet kaparni, például egy kanál segítségével. A görögdinnye esetében ismerünk magos és úgynevezett magszegény dinnyéket is. A magszegény megfogalmazás helyesebb, hiszen teljesen ez sem számít magnélkülinek, mivel apró magkezdeményeket találhatunk benne. A Magyar Dinnyetermesztők Egyesületétől megtudtuk, hogy a mag eltűnése nem egyedülálló folyamat: ugyanez ment végig a mandarin, narancs, szőlő, vagy akár a banán esetében is. Fogyasztói oldalról a mag nélküli verzió egyértelműen magasabb élvezeti értékkel párosul, de fontos lehet tudni, hogy a görögdinnye magjában többek között – a szotyoládéhoz és tökmaghoz hasonlóan – számos esszenciális aminosav, vitamin és ásványi anyag található, melyek mind jó hatással bírnak. A hasznosulásukhoz azonban el kell rágnunk őket, de akár az is jó opció lehet, ha kiválogatva később például teafőzéshez vagy salátákhoz hasznosítjuk a magokat. Ami pedig az árakat illeti, azt mindig az aktuális kereskedelmi helyzet határozza meg. A magszegény dinnyék előállítása termesztés-technológiailag például magasabb költséggel jár, ez időnként meg is jelenik a fogyasztói árakban.
Mivel a dinnye sok esetben kakukktojás, azt látják, hogy a vásárlók egyre inkább ragaszkodnak a jól bevált vásárlói helyhez, és ez által a termelőkhöz. A Magyar Dinnyetermelők Egyesülete a „Keresd a Dinnyést” applikáció segítségével igyekszik segíteni a vásárlóknak a legkiválóbb dinnyés helyek megtalálásában. A nyomonkövetést elősegítve bármilyen végpontot megjelölhetnek a termelők a felületen, legyen ez akár áruház, piac vagy telephely, a vásárlóknak pedig egy térkép segíti a navigálását. Az Egyesületnél bíznak abban, hogy egyre többen fogják igénybe venni az alkalmazást, és segíteni tudják a közvetlen értékesítési csatornák kiépítését is.
- tudtuk meg.
Jellemzően egyébként ma már oltják is a dinnyéket, így a palántanevelésre és az alkalmas alanyválasztásra is, később pedig a megfelelő tápanyag-utánpótlásra is kiemelten oda kell figyelni az ízletes és formás dinnyék előállításához.
Már nem egy helyen olvashattuk azt, hogy bizony egészségtelen is lehet, ha nem a megszokott magos fajtát választjuk. Itt az idő, hogy tiszta vizet öntsünk a pohárba, lapunk utánajárt ennek a „legendának” is: a magszegény görögdinnye beltartalmi értékein, vitamin és ásványi anyag tartalmán nem változtat a mag csökevényesítése. A magház tulajdonképpen a dinnye gyenge pontja: ez az a hely, ahol a leggyorsabban meg tud például kásásodni különböző mikrobiológiai folyamatok útján. Ha ezt a gyenge pontot megszüntetik, akkor lényegében még több ízletes dinnyehúst, és több időt kapunk, hogy elfogyasszuk, mert tovább megőrzi a frissességét.
A hazai görögdinnyetermesztés azonban a nemzetközi kereskedelem átalakulását nagyon megérezte. Az export piacok elvesztésének eredményeként folyamatosan csökken a hazai termőterület. Az ültetések még javában zajlanak, de a szakmai egyeztetések alapján úgy látják, hogy a tavalyihoz képest idén is mintegy 15-20%-os termőterület csökkenésre lehet számítani Magyarországon. Ez azonban egyáltalán nem veszélyezteti a hazai ellátást, sőt, a termelők most is azon dolgoznak, hogy minden olyan hazai regionális ponton, ahol adott a logisztika és megoldott a tárolástechnológia, újra felépítsék a direkt külföldi piacaikat.
Címlapkép: Getty Images
![]() |
Agrárszektor Konferencia 2022Az év legkiemelkedőbb agráreseménye a hazai szereplőknek! |
![]() |
Sustainable World 2022Ismét jön a fenntarthatósági konferencia szeptember 6-án! |