2022. június 26. vasárnap János, Pál

Hírek - Növény

Aggasztó, ami a magyar kertészetekben történik: veszélybe kerülhet a termelés?

Hiába indult biztatóan az év, a magyar kertészeti ágazatnak hamar kihívások garmadájával kellett megküzdenie. Az áprilisi fagyok több gyümölcsfajtát is szinte teljesen lenulláztak, másokban érzékeny veszteségeket okoztak, a hűvös tavasz és a forró, száraz nyár pedig további problémákat okozott a zöldség- és gyümölcstermesztésben. Mindemellett egyre nyilvánvalóbb lett, hogy a jövőben az ágazat az öntözés és modern termesztési technológiák nélkül kudarcra van ítélve. Az időjárási szélsőségek mellett a munkaerőhiány, valamint a bérek és költségek elszállása is fenyegeti az ágazatot, nem beszélve az olcsó import terményekről, amelyek magyar riválisak bel- és külpiaci helyzetét is veszélyeztetik.
 
 

Bár nem kezdődött rosszul a 2021-es év a magyar kertészeti ágazat számára, a kezdeti biztató kilátások hamar rémálomba fordultak. Az enyhe tél és az esős március után húsvétra egy kemény fagy tört be az országba, ami több gyümölcsnél is komoly károkat okozott. Az év során a termesztőknek nemcsak az időjárás viszontagságaival, de a komoly növényvédelmi kihívásokkal, a munkaerőhiánnyal, az elszálló költségekkel, valamint a hazai termékek pozícióját veszélyeztető, olcsó import zöldségekkel és gyümölcsökkel is meg kellett küzdeniük.

A tavaszi fagyok és az azt követő szárazság alapvetően határozták meg a 2021-es évet

A kertészeti ágazat idei évét alapvetően határozta meg az a fagyos időszak, ami húsvéthétfőn kezdődött és utána még jó néhány napig kitartott. A fagy az első becslések szerint is komoly károkat okozott a magyar gyümölcstermesztésben, különös tekintettel a kajszira és az őszibarackra. Az idei év volt a harmadik, amikor komolyabb fagykárokat szenvedtek el a termelők, akik már egyébként is a tartalékaik végén jártak. Az áprilisi fagyok miatt a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (FruitVeB) már májusban komoly drágulásokat prognosztizált zöldség- és gyümölcsfronton. A tavaszi fagyokat egy komolyabb, több hétig tartó aszályos, csapadékhiányos időszak követte, ami szintén nem segített az ágazatnak. És bár júniusban megérkeztek az esők, a korábbi hiány után ez a váratlan bőség több kárt okozott, mint hasznot hajtott. A túl sok csapadék különösen a cseresznyetermésben okozott károkat. A június végi, július eleji jégeső szinte minden ágazatban komoly károkat okozott. Augusztusra nyilvánvaló lett, hogy az időjárás hazavágta a magyar meggytermést is.

Egyre égetőbb problémát jelent az öntözés kérdése az ágazat számára

Egyre nyilvánvalóbb, hogy öntözés nélkül egyre kevésbé fenntartható a zöldség- és gyümölcstermesztés Magyarországon. A 2021-es év során több fajtánál szembesült azzal az ágazat, hogy a termésveszteségek jelentős hányada elkerülhető lett volna, ha az ültetvény megfelelő öntözéstechnológiával rendelkezik. A legfrissebb adatok szerint mintegy egyharmadával csökkent az öntözésre értékesített víz mennyisége Magyarországon 2000 és 2020 között. A FruitVeB elnöke, Apáti Ferenc szerint a magyar zöldség- és gyümölcs ágazat fejlődése érdekében nélkülözhetetlen lenne az öntözés fejlesztése, különös tekintettel arra, hogy a magyarországi klimatikus viszonyok között csak öntözéses gazdálkodás mellett képzelhető el hosszú távon fenntartható és versenyképes zöldség- és gyümölcs termelés. A szakember szerint a magyar termelőknek a versenytársaikhoz képest fennálló technológiai és technikai lemaradásának egyik legfőbb oka éppen az öntözés hiánya. Annak ellenére, hogy az öntözés a versenyképesség talán legfontosabb tényezője, ma Magyarországon az árutermelésben a zöldségfélék termőterületének mintegy 80%-a, míg a gyümölcsültetvényeknek mindössze 25-30%-a öntözött.

Az ágazat fellendülésének egyik legnagyobb akadálya továbbra is a munkaerőhiány

A zöldség-gyümölcs ágazat két legégetőbb kérdése - az inputanyagok árának jelentős emelkedése mellett - ebben az évben is a káros időjárási hatások és a munkaerőhiány maradtak. Évente körülbelül 50-80 milliárd forint bevételkiesést jelent a munkaerőhiány, illetve a munkaerő minősége a zöldség-gyümölcs ágazatnak, de a ráépülő feldolgozóiparral együtt a teljes szektor szintjén a kár már közelít a 100 milliárd forinthoz, miközben a szektor termelési értéke 300 milliárd forint. Mostanra körülbelül 15-25% közötti mennyiségi vagy minőségi veszteséget szenvedett el a szegmens a munkaerőhiány miatt. Becslések szerint az ágazatban összesen mintegy 140 ezer főállású dolgozik, a részmunkaidős vagy szezonális munkásokkal együtt azonban 200-250 ezer embernek ad munkát.

15-20 évvel ezelőtt az ágazat még bővelkedett az olcsó munkaerőben, most viszont alig valaki akar az agráriumban dolgozni, és főleg kétkezi munkát végezni. Bár a mezőgazdasági munkák legalább középfokú szakképesítést igényelnének, a munkáltatók az esetek 80-90%-ában csak betanított munkaerőt találnak, és még a körükben is problémát okoz a munkaerőhiány. A probléma egyik gyökere, hogy a fiatalokat már nem vonzza az ágazat - az alkalmazottak zöme 50 év feletti. A fiatalok számára nem vonzó már ez az ágazat, még úgy sem, hogy az elmúlt években jelentősen nőttek a bérek. Egy napszámos az északkeleti országrészben ugyan még csak 8-10 ezer forint körüli napi bért keres, az ország középső és nyugati részében azonban már napi 10-12 ezer forint alatt senki nem megy a földekre, de nem ritka a 15 ezer forint körüli napszám sem, és mindez a nem szakképzett fizikai munkaerőre vonatkozik.

Az őszibarack és kajszi lettek az idei év legnagyobb vesztesei

Az idei zsinórban a második év volt, amikor az április keresztül húzta a termelők számításait, és a késői fagy tönkretette a termést. Magyarországon alig akadt olyan termelő, akinek sikerült megőriznie némi termést, az Agrárkamara becslése szerint idén a kajszitermés 70-95%-a odaveszett. A jelenség azonban egész Európát érintette, és ez az árakon is meglátszott. A kajszi jövőjében nagy szerepet tölthet be a nemesítés is, mellyel ellenállóbb fajokat hozhatnak létre, és így talán sikerül majd felülkerekedni az enyhe teleken és a tavaszi havazásokon.

Magyarországon az őszibarack-termesztés az 1970-es évtizedben élte a fénykorát, az árutermelő őszibarack-ültetvények területe akkor mintegy 13 ezer hektár volt, ami azóta folyamatosan csökken, jelenleg alig több mint 3 ezer hektár. Az is problémát jelent, hogy az ültetvények döntő része elöregedett, elavult művelési rendszer és korszerűtlen fajtaszortiment jellemző. Ebből kifolyólag a magyarországi őszibarack-ültetvények kevéssé ellenállóak az időjárási szélsőségekkel szemben, aminek következtében idén az őszibaracktermés mintegy négyötöde elpusztult az országban. A tervek szerint következő években a kormányzat az elkövetkező években jelentős forrásokat biztosít majd a hazai gyümölcsnemesítés újbóli megerősítésére, illetve új ültetvények telepítésére.

A magyar almatermesztésnek is kijutott a gondból 2021-ben

Az április eleji fagyok a magyar almaültetvényeket sem kímélték. Míg az első becslések 20-30%-os termésveszteségről szóltak, és az ország északi és észak-kelet termőtájain (ahonnan a hazai almatermés 2/3-a származik) nem voltak olyan "látványos" virág-fagykárok, amiből jelentősebb terméskiesésre lehetett volna következtetni, a szakemberek már akkor is számoltak azzal, hogy ezek ellenére a virágok vagy virágkezdemények „megfázhattak”, ami később a rossz terméskötődésben és a jelentős gyümölcshullásban ütközik ki. Ezek a pesszimista várakozások igazolódtak be a virágzást követően: nagyon jelentős gyümölcshullás következett be, a bőséges virágzás után a termés erőteljesen megritkult. A FruitVeB augusztusi adatai szerint 520 ezer tonna +/- 10% intervallumban alakulhatott az idei hazai almatermés. További problémát jelent az almatermesztésben, hogy a termőterület évek óta csökken, mostanra már mindössze 24 ezer hektár, ami az ezredforduló környékén mért 42 ezer hektárhoz képest mintegy 40%-os csökkenést jelentett.

A magyar almatermesztés megújításának sarokköve - az új ültetvények telepítésén kívül - az az "almagyár" lesz majd, amelyet a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Újfehértón kezdtek el építeni, és amelynek építése 2022 márciusában fejeződhet be. A létesítmény z almatermesztésre alapozó kutató, szaktanácsadó és posztharveszt logisztikai központ tároló-, válogató és csomagoló infrastruktúrával is rendelkezik majd, 9 ezer tonnás befogadóképessége mellett összesen mintegy 20 ezer tonna étkezési és ipari alma, illetve más gyümölcsök értékesítésére lesz képes.

A gyengébb termés ellenére is kiegyensúlyozott évet zártak a szilvatermesztők

A magyar szilva termőterülete az elmúlt években folyamatosan csökkent, így idén már csak 6400 hektáron folyt ennek a gyümölcsnek a termesztése. 2021-ben az enyhe tél miatt korábban elindult a vegetáció, így a gyümölcs több időt töltött érzékeny fenológiai állapotban a tavaszi fagyok szempontjából kritikus, március közepe és május közepe közötti időszakban. Az április fagyok jelentős virágkárokat okoztak, majd a hűvös, fényszegény áprilisi, és részben májusi időjárás rossz terméskötődést eredményezett. Az extrém meleg és aszályos június-július csak tetézte a bajt, további sokkhatást okozott, ami szintén a termés rovására ment. Az egész Európában tapasztalható időjárási szélsőségek miatt a hazai gyenge-közepes termésre is jó export keresletet tapasztaltak idén.

Az elmúlt évtized legrosszabbja volt az idei év a körte számára

Magyarországon alig 2200 hektáron termesztenek körtét, az ültetvények nagy része elöregedett, vagy kiöregedőfélben van, ráadásul az öntözés, a modern tárolás feltételei, valamint a korszerű termesztéshez szükséges szaktudás is hiányzik az ágazatból. A körtetermést azonban nemcsak ezek, illetve a már említett időjárási problémák akadályozták, de az április és május első felében jelentős varasodás-fertőzésnek, valamint az a meleg-száraz időnek az átlagosnál nagyobb atkafertőzésnek köszönhetően az idei körtetermés jócskán elmaradt a megszokottól. A helyzetet nehezítette, hogy uniós szinten komoly, 30%-os terméskiesés volt tapasztalható ebből a gyümölcsből, így az olcsó import körtére sem lehetett számítani idén.

Szőlészeti rémálom volt az év, de a borágazat nagyon reménykedik

Alig harminc év alatt több mint 54%-kal csökkent a szőlő termőterülete Magyarországon. Amíg 1990-ben még 138,5 ezer hektáron termesztettek szőlőt a magyarok, addig 2020-ra a gyümölcs termőterülete 63,3 ezer hektárra esett vissza. Ugyanakkor az ország szőlőültetvényeinek fele megújult az elmúlt 10-12 évben, így megvan a minőségi alapanyag előállításának lehetősége. A szőlőterületek egyébként kifejezetten drágának számítanak Magyarországon, akár megvásárolni, akár bérelni akarja őket az ember.

A magyar szőlészeteknek azonban fel kell készülnie a klímaváltozásra is, és olyan új fajtákat kell telepíteni, amelyek képesek a forróbb és szárazabb, valamint a csapadékosabb és hűvösebb időszakoknak is ellenállni. Ez persze azzal is járhat, hogy egyes boroknak az íze is megváltozhat. A szőlészeteknek emellett új, veszélyes kártevőkkel és kórokozókkal is fel kellett venniük a harcot. Noha a szőlőnek kedvezett a melegebb időszak, a nyár végére a csapadékhiány itt is éreztette a hatását. A szüretelés megkezdésekor azonban több borász is úgy nyilatkozott, hogy annak ellenére, hogy "szőlészeti rémálom" volt az idei év, a 2021-es bortermések nagyon jók a kilátásai.

Folyamatosan nő a dió termőterülete, de gyengülnek a külpiaci pozíciói

Noha a dió termőterülete dinamikusan emelkedett Magyarországon az elmúlt 10-15 évben, az időjárás idén az ország egész területén kedvezőtlenül hatott a diótermesztésre. A tavaszi fagyok, elsősorban a nyugati országrész diótermesztőit károsították, ahol ennek köszönhetően gyenge-közepes termést takarítanak be a gazdálkodók. Valamivel jobban alakult a helyzet az ország keleti részén, ahol a márciusi hideg idő hosszabb ideig tartotta nyugalmi állapotban a fákat, így azok jobban tűrték a hidegbetöréseket és az azokat követő fagyos éjszakákat. A növényvédelmi problémák ellenére az előzetes becslések szerint a nyugati országrészben közepes, keleten pedig jó termésre számíthattak a gazdák. Az idei évben is folytatódott a chilei dió előretörése az európai piacokon.

Elkerülhetetlen a magyar dinnyetermesztés átalakulása

A dinnye azon kevés gyümölcsök közé tartozik, ahol a hideg tavasz nem okozott jelentős problémát, sőt a száraz, forró nyári hónapok kimondottan kedveztek a termesztőknek: az ország összes termőkörzetében kiváló volt a termés minősége. Idén több mint 3700 hektáron termesztettek görögdinnyét Magyarországon, és mintegy 2200 termelő foglalkozott vele. A becslések szerint 150-160 ezer tonna görögdinnye teremhetett idén, ám hiába indult jól az idei dinnyeszezon, végül komoly veszteségeket szenvedtek a termelők. Szinte egész Európában egyszerre érett be a dinnyetermés, aztán augusztus közepén jött egy komolyabb lehűlés, ami végleg elvágta a szezont. Ráadásul magyar boltok polcain ugyanekkor megjelentek az import dinnyék, ez pedig jelentősen lerontotta a termelők értékesítési esélyeit. A számítások szerint mintegy 10-16 ezer tonna görögdinnye maradhatott végül a földeken, több százmilliós veszteséget okozva a termesztőknek. Átalakulóban vannak a fogyasztói szokások is: míg korábban a nagyobb dinnyéket keresték a magyarok fogyasztók, mostanra inkább a kisebb gyümölcsöket preferálják, így az árusok és áruházak a nagyobb példányokat félbevágva vagy szeletelve értékesítik inkább. A fajták tekintetében pedig inkább a magszegény változatok keresettek.

Emelkedett a sárgadinnye termőterülete: idén körülbelül 480 hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt, amelyből mintegy 12,5 ezer tonnányit takarítottak be a termesztők. 2016 óta folyamatos csökkenés figyelhető meg a sárgadinnye termésmennyiségében, amely egyelőre nem látszik megtorpanni. A fogyasztói szokások itt is változóban vannak, mostanában inkább az 1-3 kilogrammos sárgadinnyéket preferálják a magyarok.

Fellendülőben a magyar szamóca, a málna pedig eltűnőben?

A 2021-es tavasz sok gyümölcsfajt virágzás közben ért, az éjszakai és hajnali, akár mínusz 10 Celsius-fokot is elérő fagyok pedig még az úgynevezett hidegfóliás szamócatermelőknek is álmatlan éjszakákat okoztak. A szamóca virágzásának a fényszegény május sem kedvezett. Már eleve rosszul indult a szamóca szezon, és a szabadföldi termesztés is három hetet csúszott. A szamócát a KSH adatai szerint 2020-ban 846 hektáron termesztették. Ám hiába növekedett a termőterület, a közkedvelt gyümölcs árai nem csökkentek: az egész szezonban aranyáron mérték a szamócát.

Sokkal rosszabbul áll a málnatermesztés Magyarországon. Míg 20 éve mintegy 1500 hektáron, addig idén már csak kevesebb, mint 200 hektáron termesztették ezt a gyümölcsöt hazánkban. A hazai termesztésű málna már júniusban elfogyott. Két fő oka van annak, hogy egyre kevesebben foglalkoznak itthon a málnával: az egyik, hogy a málna egyre nehezebben tolerálja a hosszabb kánikulával és szárazsággal járó nyári időjárási periódusokat, a másik ok pedig az, hogy egyre technológiaigényesebbé vált a gyümölcs termesztése. A borúlátó jóslatok szerint ha a jövőben is ez a tendencia fog folytatódni, akkor könnyen lehet, hogy két-három év múlva már csak mutatóba lesz hazai termesztésű málna.

Óriási lökést kaptak idén az ágazatot érintő támogatások

2021-ben számos, az ágazatot segítő pályázat jelent meg. Az Agrárkamara március végén összegyűjtötte, Nagy István agrárminiszer pedig áprilisban bejelentette, hogy a gyümölcs- és gyógynövény ültetvények telepítésére 15 milliárd forint keretösszegű pályázati felhívás fog megjelenni. Júliusban a kisebb kertészeti üzemek fejlesztésére írtak  ki egy 50 milliárd forint keretösszegű pályázatot. A bejelentésben szerepelt továbbá, hogy emelt keretösszeggel folytatódnak a vízgazdálkodási ágazat fejlesztését és az erdősítést támogató intézkedések is. Az öntözési közösségek támogatására egészen 2022. december 30-ig adhatók be pályázatok. November közepétől megnyílt az ültetvényeket pusztító tavaszi fagykár elleni védekezés eszközeinek vásárlását támogató pályázat is.

Növényvédelmi kihívások az év során

A szélsőséges időjárási események mellett a növényvédelem terén is akadtak kihívások az idei év során. Az enyhe téli időszakban felszaporodott kártevők pusztítását az áprilisi fagyok kicsit visszavetették, de utána a szárazabb időben ismét előretörtek. A poloskák, a levéltetvek és a keleti gyümölcsmoly idén sem kímélték a növényeket, ráadásul új kártevők is felbukkantak hazákban. Ilyen volt például a szőlőültetvényekben pusztító amerikai aknázómoly, de az időjárás által amúgy is megtépázott kajszinak is új károsítója akadt a kajszilevéltetű képében. Emellett külön említést érdemelt az országban egyre inkább elterjedő foltosszárnyú muslica is, amely nemcsak a beteg vagy sérült, hanem az egészséges gyümölcsökre is veszélyt jelent. Az őszi időszakban pedig a bagolylepkék lárvái okozhattak fejfájást a termelőknek.

Kórokozók terén sem volt sokkal jobb a helyzet. Idén nyáron Magyarországon is kimutatták a paradicsomot és paprikát fenyegető paradicsom barna termés-ráncosodás vírust (ToBRFV), amely ellen nincs hatékony növényvédelmi technológia, pedig az általa okozott elváltozások eladhatatlanná teszik a termést.

Komoly csapást mért a kertészeti ágazatra és a feldolgozóiparra az energiaárak emelkedése

Idén jelentősen megnőttek a zöldség-gyümölcs ágazatban az előállítási költségek. Év elején a növényvédő szerek és műtrágyák ára ugrott meg, majd az energia a földgáz és az elektromos áram költségei is két számjegyű emelkedéseket produkáltak, ám ez elsősorban nem a termelő vállalkozásokat sújtotta, hanem a feldolgozóipart. Ahogy Apáti Ferec, a FruitVeB elnöke fogalmazott, az inputanyagok árának növekedése az ágazattól függően végeredményben és átlagosan 5-15% közöttire volt tehető az idei év során.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom

    Portfolio Digital Transformation 2022

    Lépéskényszerben a vállalkozások: aki nem digitalizál,le fog maradni!

    Tiszaújváros-Kelet-magyarországi Gazdasági Fórum 2022

    Ingyenes esemény a Tisia Hotelben