2021. szeptember 17. péntek Zsófia

Hírek - Növény

Végleg eltűnhet a boltokból a magyar hagyma? Mi lesz így a tradicionális ételeinkkel?

Évek óta egyre kisebb területen termesztenek hagymát Magyarországon, miközben a zöldség iránti kereslet az eget verdesi. A magyar konyha egyik alapélelmiszerének tartott vöröshagyma jó része azonban már külföldről kerül a fogyasztók asztalára. A magyar termesztőknek már nemcsak az olcsó külföldi konkurenciával kell megküzdeniük, a klímaváltozás és a növényvédő szerekre vonatkozó, egyre szigorodó előírások is megnehezítik az érvényesülésüket. De hogy látják ezt a maguk az érintettek? Az Agrárszektor ennek járt utána.
 
 

Leáldozóban a hagymatermesztés Magyarországon? Az évek óta egyre zsugorodó termőterület, a megváltozó klimatikus viszonyok, a termelés növekvő költségei, a hiányzó tárolókapacitás és a külföldi termesztésű hagymák dömpingje mind-mind olyan tényezők, amelyek a magyar hagymatermesztők ellen dolgoznak. Az Agrárszektor megkérdezte a magyar gazdákat, hogyan értékelik ők a helyzetüket.

Földesi István, a Kamut-Gyúrpusztai Kft. ügyvezetője kérdésünkre elmondta, hogy jelenleg 15 hektáron termeszt hagymát, de aztán sietve hozzátette, hogy bár a termőterület csökkent az előző évekhez képest, ebből még nem szabad messzemenő következtetéseket levonni. A békési termelő elmondta, hogy a vetésváltással a területek mindig változnak, a termőterületek nagysága nem a piactól, hanem a lehetőségektől függ. Ahogy Földesi István fogalmazott, ő most kisebb területen termeszt hagymát, de a testvére és a fia termőterületei nőttek, így a család hagymatermesztési potenciálja érdemben nem változott. A szakember azt is elárulta, a tavalyi kifejezetten gyenge év volt, sok természeti csapás érte a hagymát, elsősorban az időszakos csapadéktöbblet okozott károkat az állományokban.

Idén viszont kifejezetten jól sikerültek a vetések, és szépen kikeltek az állományok

– mondta Földesi István.

A termelő elismerte, hogy a hideg tavasz miatt van egy kéthetes késés mind az áttelelőknél, mind a tavaszi vetéseknél. Az enyhe tél ellenére nem volt fennakadás az áttelelő hagymáknál sem, bár volt egy időszak, amikor a talaj felső rétege kiolvadt, az alsó pedig nem, majd ismét megfagyott a felső réteg is. A ráfagyás következtében, ahol gyengébb állapotban voltak a hagymák, ott elszaggatta a gyökereket, mondta a szakember, ám hozzátette, hogy az időbeli megcsúszástól függetlenül összességében jó állapotban vannak az állományok. Földesi István elmondta, hogy a növényvédelem terén is jól állnak, csak a tavaszi vetésűeknél kellett gyomot irtani. A békési termelő szerint az időjárás nem hozta azt, hogy betegek legyenek, és bár a túlfejlett állományokban megjelent a peronoszpóra, a gazdák meg tudták fékezni. Az elmúlt évekhez képest kevesebb volt a probléma. Földesi István az idei kilátásait illetően nem szeretett volna találgatásokba bocsátkozni, csak annyit mondott, hogy kiegyenlített, jó piacot szeretne. Az utóbbi időszakban ugyanis nagyon megugrottak a termelési költségek, a növényvédő szerek és a műtrágya ára, ezért a gazdáknak a befektetésük megtérüléséhez az kellene, hogy az átlagosnál magasabb áron tudják eladni a hagymájukat. Ez pedig attól függ, hogy az európai nagy hagymatermesztő országoknak mennyi betárolt hagymájuk van még, mert annak a felhasználása teljesen letarolhatja a magyar piacot – jelentette ki Földesi István.

Fekete János, az Országos Hagyma Terméktanács elnöke az Agrárszektor megkeresésére elárulta, hogy Makó környékén már 10 hektár alatti területen termesztenek hagymát. A Csongrád-Csanád megyei termelő elmondta, hogy a térségben egyre csak csökken a hagyma termőterülete, és olyan kevesen termesztik, hogy nem is nagyon tudják már jegyezni, mennyi van belőle. Fekete János elmondta, hogy ennek a folyamatnak több oka van, ezek egyike, hogy ha rendesen termesztik, makói hagyma egy hektáron 250-300 mázsát ad „mindössze”, szemben a 800-1000 mázsás külföldi fajtákkal. A szakember hasonló kaliberű problémának tekintette azt is, hogy az öntözés még gyerekcipőben jár a térségben, pedig lehetőségek lennének rá. Fekete János szerint még nem épült ki rá a hálózat, pedig a magról vetett hagyma esetében lenne értelme, de nincs megfelelő méretű öntözhető terület. A Jászságban viszont már kiépült az infrastruktúra, ott lehet, érdemes lenne kipróbálni az öntözéses hagymatermesztést.

A makói vöröshagymának csak múltja van, jövője már nem nagyon lesz

– jelentette ki szomorúan Fekete János.

Az Országos Hagyma Terméktanács elnöke elmondta, hogy Makó térségében a vöröshagyma termesztése lassan a feledésbe merül, a gazdák inkább átálltak a fokhagymára. Fekete János szerint már csak szép emlék, amikor 2-3 ezer hektáron termeltek vöröshagymát. A termelőknek ugyanis egyre rosszabbak a kilátásai, mert nem versenyképesek a piacon. Egyszerűen nem tudnak olyan mennyiségben hagymát előállítani, mint a külföldiek, de olyan olcsón sem tudják adni, hogy a nagy áruházláncok felvásárolják tőlük a termést. Fekete János szerint a gazdák 200 forintért szeretnék eladni a terméküket, de a bekerülési költségek is 120-130 forint körül vannak kilónként. A szakember elmondta, hogy a hagyma előállítása drága, mert a szükséges folyamatokat be kell tartani. A növényvédő szerek kivonása is nehezíti a gazdák dolgát, mert már alig van olyan szer, amivel védekezhetnek a gyomok ellen és kezelhetik a növényeket. És ha mindez nem lenne elég, az időjárás is nagyon bele tud szólni a termelők dolgába. A makói hagyma ugyanis vastag, nyitott nyakú, ami beereszti a vizet. A meleget bírja, a sok esőt viszont nem szereti, és ha túl sok vizet kap, akkor megtámadhatják a baktériumos betegségek, mint például a peronoszpóra vagy a fuzárium – árulta el Fekete János. Az Országos Hagyma Terméktanács elnöke szerint a makói hagyma a 20-25 évvel ezelőtti időjárási viszonyokat szerette, amikor az évszakok még rendesen viselkedtek, de ha csak a mostani évet nézzük, az enyhe téllel és a hideg, fagyos tavasszal, akkor nem csoda, ha a növények azt se tudják, mi van.

Összességében elmondható, hogy amíg a Makó környéki hagymatermesztők nem látják biztosítottnak a túlélésüket, békési kollégáiknak nincsenek ilyen félelmeik. Abban viszont minden gazda egyetért, hogy az olcsó külföldi hagyma beáramlása az országba és az előállítás költségeinek növekedése egyre nagyobb gondot jelentenek a termelőknek. A klímaváltozás hatásait se szabad lebecsülni, bár elképzelhető, az öntözéses növénytermesztésre való átállás új lendületet adhatna a magyar hagymatermesztésnek.

Címlapkép: Getty Images

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA
    Agrárszektor hírlevél
    Ne maradjon le a friss hírekről!
    Iratkozzon fel hírlevelünkre
    és járjon mindenki előtt.
    Mind a négyet bepipálom
    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu