2017. szeptember 21. csütörtök Máté, Mirella

Hírek - Növénytermesztés

Brutális károkat okoz az illegális lengyel krumpli

Óriási problémát jelent a magyar burgonyapiacon az illegálisan az országba érkező olcsó, de gyenge minőségű krumpli. A legnagyobb gond, hogy az ismeretlen forrásból beözönlő termékek extrém módon letörik a magyar burgonya árát és a hazai termőterület is egyre csökken. Az aszályos időjárás nem csak mennyiségbeli csökkenést, hanem jelentős minőségromlást is okoz.
 
 
Feliratkozom az agrárszektor.hu hírlevélre

Jelenleg körülbelül 16-17 ezer hektár körül alakul a burgonya termőterülete Magyarországon, ami jelentős csökkenést jelent az elmúlt évekhez képest. A várható termés nagyságrendileg 400-450 ezer tonna lesz, ami valamivel kevesebb, mint a tavalyi mennyiség. A visszaesés leginkább az 1-2 ezer hektáros területcsökkenésnek, és az idei év aszályos időjárásának tudható be. A szárazság és az egyenetlen vízellátás miatt jelentős lehet a minőségromlás az őszi burgonyáknál is, ami azt jelenti, hogy sok lesz a babás, repedt, varas gumó - mondta az agrárszektor.hu-nak Polgár Zsolt, a Pannon Egyetem Burgonyakutatási Központjának igazgatója.



A legnagyobb gondot a hazai piacon mégis az illegálisan az országba érkező, nagyon olcsó, de gyenge minőségű lengyel burgonya okozza, amely nagyon letöri az árakat. A probléma komolyságát  jelzi, hogy becslések szerint már 50 százalék feletti a szürkegazdaság aránya a magyar burgonyapiacon, emiatt nagyon erős a verseny az import krumplival árban és minőségben is egyaránt - közölte az igazgató.

A magyar burgonya termésmennyisége jelenleg mindössze 80 százalékban fedezi a hazai szükségletet.

Idén a burgonyaárak év elején kedvezőbben alakultak, majd júniustól jelentősen visszaestek, és jelenleg még a tavalyi, ugyancsak problémás évnél is rosszabb a helyzet. Novembertől azonban jelentős áremelkedésre számítanak a termelők, és ennek köszönhetően összességében nyereséges év várható a magyar burgonya piacon. Ugyanakkor termelőnként jelentősek lehetnek majd a különbségek a technológiai színvonaltól, az elért termés mennyiségétől és minőségétől, valamint az értékesítési lehetőségektől függően - tájékoztatott Polgár Zsolt.



Tavasszal és koranyáron a korai újburgonyából túltermelés alakult ki, mert túl sok termelő választotta ezt a típust. Emiatt júniusban az árak drasztikusan estek, megközelítőleg nettó 60-70 forint körül alakult egy kilogramm újkrumpli ára. Az árak azóta stabilizálódtak, és ősszel várhatóan újra dömpingárra számíthatunk. A problémákat tetézi, hogy rendkívül alacsony, csupán 15 százalék a vetőgumó felújítási aránya, ami jelentősen rontja magyar termelők versenyképességét. Ez ugyancsak negatív hatással van a hazai felvásárlási árakra.

Évről évre nagy a terület és az áringadozás, ami annak köszönhető, hogy nincs feldolgozóipar, és szerződéses viszonyon alapuló termelés sem

 - hívja fel a figyelmet a Burgonyakutatási Központ igazgatója.

Fajtanemesítés Magyarországon
A hazai burgonyanemesítés mára gyakorlatilag a keszthelyi burgonyanemesítési programra redukálódott, amelynek sajátossága, hogy összetett biotikus és abiotikus rezisztenciával rendelkező fajtákat igyekszik kinemesíteni. Minden keszthelyi fajta rezisztens a legfontosabb burgonyavírus-betegségekkel szemben. Többségük fonálféreg és burgonyarák rezisztens is, míg vannak közöttük legalább közepes varasodás és fitoftóra rezisztens fajták is.
A hazai fajták minőségben és termőképességben sem maradnak el a konkurens külföldi fajtáktól, kevesebb vegyszerrel és több éven át termeszthetők. Az újonnan nemesített fajtáknál kisebb a különféle gumóhibák előfordulási aránya, így magasabb az értékesíthető termés, mint a legtöbb nyugati fajtánál.

Tavaly szeptembertől a burgonyán a kereskedelemben kötelező feltüntetni a származási országot, a fajta nevét és főzési típusát, ami megkönnyítheti a magyar vásárlók helyzetét. Magyarországon a fajtaválaszték ugyanis bőséges, a korai éréscsoport két vezető fajtája a keszthelyi Balatoni rózsa és a holland Red Scarlet, a középérésű kategóriában pedig kiemelhető a holland Roko és Desiree, a keszthelyi Hópehely, és a német Agria fajták. A magyar fogyasztó még mindig ragaszkodik a rózsa héjú, sárga húsú, nem lisztes, tehát „B” típusú fajtákhoz, és ez teszi ki a fogyasztás 85 százalékát. 

Kapcsolódó cikkek


 
X

A címlapról ajánljuk

Agrometeorológia

IDŐJÁRÁSA

A szakértő szemével

Fórián Zoltán
vezető agrárszakértő
Takarékbank Agrár Központ

Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

Itt keressen minket
© 2017. Agrárszektor.hu