2018. szeptember 19. szerda Vilhelmina

Hírek - Piac

Mitől drága a vaj, és mikor lehetünk nettó sertésexportőrök?

Az Outlook konferencia Közép- és Kelet-Európa agrárpiaci kilátásaira koncentrált. Az előadók az agrárpiaci folyamatok modellezésével foglalkozó elemzők voltak a német Tühnen Intézettől, illetve a holland wageningeni egyetemről, de az Európai Bizottság képviseletében Fabian Santini is értékes hozzászólásokkal gazdagította a programot. Az agrárszektor.hu az élelmiszerpiacot érintő előadássorozaton vett részt, ahol a terményektől kezdve a vaj piacának alakulásáig sorra vették a várható trendeket.
 
 
Feliratkozom az Agrárszektor hírlevélre
 Elmúltam 16 éves
 Az adatvédelmi tájékoztatót elolvastam, megértettem, és hozzájárulok ahhoz, hogy megadott adataimat a szolgáltató mint adatkezelő a szabályzatban foglaltaknak megfelelően kezelje.

"Mi a jó gazda és a rossz gazda közötti különbség?" - tette fel a hallgatóságnak a kérdést a konferencia felvezetőjében Potori Norbert, az AKI kutatási igazgatója. "Egy hét" - adta meg a választ, amivel az infomációval rendelkezés és a gyors reagálásra való képesség fontosságára utalt.

Európa - meglehetősen nagy lemaradással az USA mögött - igyekszik kiépíteni egy egységes piacelemző, modellező rendszert az agráriumra, ez az AGMEMOD. A piacfigyelő rendszer már túl van az adatok első egységesítésén és összefésülésén, de a közzétételükben még szükség van a tempó fokozására. Az AGMEMOD legfontosabb feladata azonban az előrejelzés és a piaci folyamatok feltárása. A gabonára, tejre, húsra már rendelkeznek tagállami szinten kidolgozott, rövid távú modellekkel. "Mint minden modellező, mi is csak a meglévő adatokból tudunk kiindulni, a jelenlegi trendekkel, piaci viszonyokkal és támogatási rendszerrel kalkulálunk, noha tudjuk, hogy egyik sem állandó. Rövid távon és tendenciájukban mégis valós, ezért hasznos információkkal szolgálhatunk" - mutatott rá Martin Banse, a Thünen Intézet vezetője.

Martin Banse, a Thünen Intézet vezetője

Növekvő hozamok

Egész Európára jellemző lesz a 2030-ig terjedő időszakban a terményelőállítás növekedése (+15%, kivéve repce), ugyanakkor több országban szűkülni fog a rendelkezésre álló termőterület.

Középkelet-Európában a búza egy hektárra vetített termése átlagosan 15 százalékkal növekszik 2014-16-hoz képest (ne feledjük: 2016 csúcsév volt!), de Romániában a 40%-os hozamnövekedés sem kizárt. Hazánkban évente nagyjából egy százalékkal növekedhet a búza terméspotenciálja, 2030-ra fogjuk elérni a 10 százalékos hozambővülést, miközben a kultúra termőterülete ugyanennyit zsugorodhat is. A lengyeleknél és a románoknál ellenben a hozamfokozódás mintegy  5-6 százalékos területnövekedéssel is párosulhat, ami a búza exportjában 2030-ra 50, illetve 70 százalékos bővülést hozhat.

Ugyanezen okokból ebben a két országban és Bulgáriában ugorhat meg leginkább a kukorica kibocsátása is, méghozzá 30 százalékot meghaladó mértékben. Egész Középkelet-Európa 24 százalékos termelésnövekedést érhet el ebből a gabonából 2030-ra a 2014-16-os bázisidőszakhoz képest, így összesen 7 millió tonnával több tengeri kerülhet a raktárakba. A térség megőrzi nettó exportőri pozícióját, míg Nyugat-Európában csak Franciaország képes erre. Az EU-13 napraforgóból is 22 százalékos mértékben tudja növelni a kibocsátását az említett időszakban, és ismét Románia emelkedik ki a mezőnyből a maga 40 százalékos termésnövekedésével.


Nyugat: a lehetőségeinek határára ért

Eközben Európa nyugati felében szűkül a tér a termelésre, és kevésbé tudják tovább emelni az egyébként magas hozamokat. A legszembetűnőbb mozgástércsökkenést azonban az állatitermék-előállításban szenvedik el az EU15-ök, noha Németország vezető pozíciója stabil marad. Ugyanakkor elképesztő ütemű termelésbővülésre van kilátás Lengyelországban, ahol nemcsak a takarmányozáshoz van elegendő gabona, de olcsó munkaerővel is rendelkeznek.

Szignifikáns növekedést jeleznek előre a kutatók Lengyelország, Magyarország és Románia sertés-előállításában.

Mivel az említett országokban 4-8 százalékkal a népesség is fogyni fog 2030-ra, ezért egyre inkább képesek lesznek exportőri pozícióban is megjelenni a piacon - és ezt Magyarországra nézve is igaznak találják az elemzők. Ugyanakkor a malacelőállítás és hizlalás egyre szakosodottabbá válik Európában: a nitrát- és foszfátterhelt dán és holland talajok nem bírják el a sertéstartást, a malacokat viszont elképesztő hatékonysággal gyártják le Középkelet-Európa hizlaldái számára. A helyzet változása nem várható, a specializáció inkább egyre kifejezettebb lesz.

Európában Magyarországon lehet a második legkisebb termelési költséggel baromfit előállítani - az elsők ebben is a lengyelek.

Nemcsoda, ha 2030-ra 45 százalékkal több baromfit lesznek képesek kibocsátani, mint 2014-16-ban. Románia mintegy 25, Magyarország 15 százalékos termelésbővülést könyvelhet el erre az időszakra. A baromfivágás és -feldolgozás költségei egész Európában Lengyelországban és Magyarországon a legalacsonyabbak, ezért kifejezetten versenyképes a termelésünk - ám "jó barátunkkal" szemben vesztésre állunk.

Tejpiaci dilemma: fehérje vagy zsír?

Az elemzők hosszabb távon a tej árának folyamatos növekedésével számolnak dacára annak, hogy a termelés is bővülni fog az unióban. Ennek oka, hogy az európai tej továbbra is vonzó termék marad a világpiacon, ami kihat a belső árakra is. Németország tejtermelésben is vezető szerepet játszik az EU-ban, a második legnagyobb Lengyelország, őt Írország követi a sorban. Utóbbi kettőben a termelés 25 százaléknál is nagyobb mértékben bővülhet 2030-ra. Mindez az állomány általános csökkenése mellett következik be, vagyis tisztán a genetikai előrehaladásnak, a hozamok fokozódásának köszönhető.

 

Nagy kérdés, hogy tejmennyiségre, tejfehérjére, vagy tejzsírra van-e inkább szüksége a világnak? Az utóbbi években a tejzsír és a vaj iránt ugrott meg a kereslet, miközben a soványtejpor halmokban áll. A gyártók dilemmája, hogy vaj készítésekor mindkét termék keletkezik. A sajt gyártásakor ellenben nem jön létre egy ilyen rosszul értékesíthető melléktermék, ezért a tejfelesleget inkább sajtban vezetik le.

A piac azonban már reagálni kezdett a hiányra: a felvásárlók a tej zsírtartalmát kezdték el honorálni,

a gyártók pedig a tejfölből, joghurtból készítenek több csökkentett zsírtartalmú terméket, hogy maradjon elég alapanyag a drága vajhoz is. A gazdák ugyanekkor takarmányozással igyekeznek a beltartalmi mutatókon módosítani, ami nem könnyű feladat.


 
X

A címlapról ajánljuk

DEVIZA
MATIF
CBOT
NYERSANYAG

    Agrometeorológia

    IDŐJÁRÁSA

    A szakértő szemével

    Hollósi Dávid
    igazgató
    Takarék Agrár Igazgatóság
    Támogató:

    Adja fel hirdetését gyorsan, ingyenesen!

    Itt keressen minket
    © 2017. Agrárszektor.hu