Rangos Agrárdíjak az Agrárszektor 2025 konferencián!
Jelentkezzen vagy jelölje kollégáját, barátját, ismerősét a Portfolio Agrárdíjaira!
A decemberi Agrárszektor konferencián immár 11. alkalommal adjuk át 10 kategóriában rangos agrárdíjainkat, amelyekre az ágazat bármely kiemelkedő szakmai munkát végző szereplője pályázhat, illetve nevezhető.
Nevezzen Ön is szeptember 15-ig!
Az ügy előzménye, hogy Magyarország 2009-ben törvényt fogadott el a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre vonatkozóan azzal a céllal, hogy az érintett termékek kereskedői tisztességes üzleti magatartást tanúsítsanak a beszállítóik irányába, illetve, hogy e kereskedők ne alkalmazzanak túl alacsony árszinteket. Az Európai Bizottság szerint azonban a magyar törvényi szabályozás sérti az áruk szabad mozgásának az elvét, valamint a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló rendeletet, ami miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarországgal szemben.
Az uniós bíróság ítéletében mindenek előtt azt állapította meg, hogy a magyar jogszabályi intézkedés, mivel tiltja a különböző országokból származó azonos termékek kiskereskedelmi forgalmazása esetén az eltérő árrések alkalmazását, hatással van a kiskereskedők által a fogyasztók részére értékesített mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek árképzésére. Ily módon korlátozza e termékek kiskereskedelmi ára meghatározásának szabadságát. A bíróság szerint a vitatott intézkedés ellentétes az értékesítési árak tisztességes verseny alapján történő szabad képzésének elvével, ezért sértheti a vonatkozó uniós rendeletet.
Azon érveléssel kapcsolatban, hogy az említett intézkedést a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem igazolja, a bíróság kifejtette: Magyarország nem bizonyította, hogy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősülne az uniós jog szempontjából az a körülmény, hogy a kiskereskedők különböző tagállamokban letelepedett különböző beszállítóktól származó azonos termékekre eltérő árréseket alkalmaznak. A bíróság véleménye szerint nem ismerhető el, hogy a szóban forgó intézkedés alkalmas lenne a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatok elleni küzdelem céljának "koherens és szisztematikus módon" történő elérésére. Következésképpen Magyarország az intézkedés elfogadásával, és ezáltal a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek értékesítési árai megállapítására vonatkozó feltételek korlátozásával nem teljesítette a rendeletből eredő kötelezettségeit - közölte ítéletében az uniós bíróság.
