A gazdák többsége nem veszi komolyan, pedig sokat spórolhatnak ezzel
Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.
Kovács Nóra vagyok, az Agrárszektor vezető szerkesztője. 2017 tavaszán kezdtem a lapnál, mint szerkesztő-újságíró, 2020-tól pedig a vezető-szerkesztője vagyok. Cikkeimmel leggyakrabban a Növény, Élelmiszer és Kiskert rovatokban találkozhatsz.
Nagyon kevés agrárcég foglalkozik a fenntarthatóság és a környezetvédelem kérdésével Magyarországon.
Exkluzív interjút adott az Agrárszektornak Szabó Gergő, az RTL Házasodna a gazda című műsorának egyik sztárgazdája. A műsor mellett szó volt üzleti terveiről is.
Németországban a megkérdezettek már csak egyötöde fogyaszt minden nap húst, és Magyarországon is hasonló tendencia várható.
Folyamatosan csökken a gabonafélék betakarított területe és termésmennyisége Magyarországon.
Anna gazda az időjárás mellett azt tartja a legnagyobb kihívásnak a mezőgazdaságban, hogy nő.
Az elmúlt évek bizonytalan körülményei indokolttá teszik, hogy akár új növények felé nyissanak a cégek.
Új technológiák alkalmazására van szükség, ha a jövőben is eredményesesen szeretnének gazdálkodni a termelők.
Idén a korábbi években megszokottnál is jelentősebb a pocokinvázió Magyarországon.
Habár eddig az állattenyésztés volt a mostohagyerek Magyarországon, ez 2023-ban megváltozhat.
Bár igény van rá, felhasználóbarát kínálat nincs az otthoni gombatermesztésre: erre a problémára találtak most megoldást.
Egyre több gazda gondolkodik el azon Magyarországon, hogy a megszokott napraforgó és kukorica helyett új növények termesztésébe kezd.
Évről évre egyre kevesebb étkezési- és vetőburgonyát termesztenek Magyarországon.
Senki ne lepődjön meg azon, ha egy fűszerpaprika csomagolásán azt látja a boltokban, hogy a magyar termés keverve van a kínaival, illetve a spanyollal.
Egyre gyakoribb, hogy a termelő inkább visszafog vetőmagot az árutermelő táblájából ahelyett, hogy megvenné azt.
Magyarországon is terjed a közösségi kertészkedés, ráadásul ma már várólisták vannak egy-egy ágyásra.
Fel kell készülni arra, hogy a klímaváltozás erősödése miatt több idegenhonos, invazív állatfaj jelenik majd meg hazánkban.
A patkányok távol tartására a mai napig semmilyen tökéletes készítmény, eszköz, házi módszer nem áll rendelkezésre, célravezetőbb megoldás a megelőzés.
Ma már elmondható, hogy nincsenek jelentős különbségek éves szinten egy holland és egy magyar paradicsom ára között.
1-3 éven belül változás állhat be, és megduplázódhatnak az öntözött területek hazánkban.
Az biztos, hogy az évben jelentős és gyakori lesz a lódarazsak felbukkanása Magyarországon.
Nemcsak a tojás, de a tejtermékek is komolyan megdrágultak az Európai Unióban tavaly.
Az Agrárszektor új cikksorozatában olyan magyar gazdálkodókat mutatunk be, akik saját történetükön keresztül adnak képet a hazai mezőgazdaság helyzetéről.
Egy német cég megkapta a lézeres gyomirtó technológiája európai piacokon való értékesítéshez szükséges tanúsítványt.
Bige László elutasította, hogy tárgyi eszközöket ajánljon fel fedezetként a kötvénytulajdonosoknak.
Továbbra is tilos az RSZKF-re fogékony állatokat bemutató rendezvények megtartása.
Az utóbbi évek szélsőséges időjárási eseményei, az aszályos nyarak, a szokatlanul enyhe telek és a szórványosan, ám hirtelen lehulló csapadék egyre érezhetőbb nyomást gyakorolnak a mezőgazdaságra.
Változatlanul nagy a bizonytalanság a várható hazai vetésterület kapcsán
A termesztés során adódó időjárási szélsőségek, mint a fagykár, aszály, jégeső, vagy egy vegyszeres kezelés következtében fellépő terhelés, komoly termésveszteséget okozhatnak.
A Sole-Mizo Zrt. hat Mizo márkaterméke szerezte már meg a KMÉ-védjegyet, amely a kiemelkedő minőség garanciája a fogyasztók számára.