Vége a megszokásoknak: itt az ideje változtatnia a magyar gazdáknak
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Az Agrárszektor szerkesztő-újságírójaként elsősorban az agrárium társadalmi vonatkozásai foglalkoztatnak. Kiemelt érdeklődési területeim az állatvédelem, a környezetvédelem és a természettudomány, valamint az, hogy ezek sokszor összetett kérdéseit közérthetően és hitelesen mutassam be.
Biológiailag aktív talaj nélkül már nincsen stabil, kiszámítható növénytermesztés.
Sok kritika érheti a növényvédelmet és a növényvédő-szereket, utánajártunk, van-e valóságalapja.
A legfrissebb adatok szerint az EU-ba érkező tojásimport 2025 első kilenc hónapjában 56%-kal nőtt, elérve a 133 ezer tonnát.
A belföldi juhhús-fogyasztás drámai mértékben visszaesett, Magyarországon ma már alig haladja meg az évi 25 dekagrammot fejenként, és Európában is csökkenő tendenciát mutat.
Az import dióbél ára minőségtől függően 3500-5000 Ft/kg között mozog, ahol a feles dió a drágább.
Itthon és külföldön is van érdeklődés a szürkemarha iránt, különösen Japán és az arab országok részéről.
Nagyon fontos, hogy a fagyban, hóban egyetlen állatot se hagyjunk magára, semmilyen körülmények között sem!
Több fronton kellett helytállnia az élelmiszeripari szereplőknek 2025-ben, és a fogyasztóknak sem volt egyszerű éve.
Hiánypótló köteteket adott ki a MATE, melyek választ adhatnak a klímaváltozás okozta nehézségekre is.
A járványok egyértelművé tették, hogy a jövő az automatizált, zártabb telepi rendszereké és a fejlett járványvédelmi technológiáké.
A móri borász elmondása szerint rendkívül drágán termelnek az ágazat szereplői, miközben folyamatosan szűkül a piacuk.
Mintegy 6 millió tonnával kevesebb termény termett Magyarországon, mint az elvárható lett volna.
Medve, krokodil, kenguru - akár ilyen húsokat is fogyaszthatunk már Magyarországon.
A folyamat-szimuláció akár a vállalati felsővezetőknek is rendkívül hatékony segítséget tud nyújtani a jövőbeli beruházásaikkal kapcsolatos döntéseik meghozatalában is.
Az élelmiszeripar tavaly több mint 5800 milliárd forint árbevételt ért el, melyből 2300 milliárd forint a külpiacokon realizálódott.
A hazai víziszárnyas termékpályák komoly károkat szenvedtek el, melyet a nem kívánt piaci események tovább súlyosbítottak.
Nagy szükség lenne digitálisan képzett élelmiszeripari mérnökökre itthon, akik képesek egyszerre érteni a technológiához és a digitalizációhoz.
A teljes európai kacsaszektor közösen lépett fel Brüsszelben a kínai dömping ellen.
Akár közvetve, akár közvetlenül, körülbelül egymilliárd ember élelmiszerellátásához tudnak hozzájárulni a MATE diákjai.
Egyre több proteines élelmiszerrel találkozhatunk a boltokban, utánajártunk, tényleg egészségesek-e.

A klímaváltozás miatt egyre gyakrabban merül fel, hogy a magyar mezőgazdaságnak a hagyományos kultúrák helyett más növények felé kellene fordulniuk.
Nemcsak a termés mennyisége, hanem egy egész gazdálkodás jövedelmezősége múlhat azon, hogy mennyi víz marad a földeken.
Az erdők túlélésre rendezkedtek be, miközben a kiszáradt avar miatt a tűzveszély is jelentősen megnőtt.
Néhány egyszerű ápolási munkával sok zöldségféle még hosszú heteken át képes új virágokat és terméseket hozni.
Az üzenet egyszerű és jól érthető, megalapozatlansága ellenére könnyen beég az emberek fejébe.
Az Agronómiai Központ és a Téradatkezelő segítségével a PGR még hatékonyabban támogatja az adatvezérelt gazdálkodást.